PM Online

Az akt témája köré szerveződött az Antal–Lusztig-gyűjtemény decemberben megnyílt tárlata a MODEM-ben, amely címében William Hogarth egykori elképzelésére is utal, miszerint meg lehet határozni a szépség vonalát.

A kiállításon szereplő tárgyak, festmények, tanulmányrajzok, grafikai munkák és szobrok jórészt a klasszikus modernség alkotásai, melyek a meztelen testet immár nem kizárólag témaként, hanem elsősorban a rajz és a színek, a síkbeliség és a plaszticitás, a kompozíció és a ritmus tárházaként állítják elénk. Kevesen tudják, hogy az akt fogalma eredetileg egy mozgás ábrázolását jelentette, ennek megfelelően pedig a modell elhelyezkedését, illetve a mozdulatok közötti átmenetet mutatta meg, s csupán utólag vonatkoztatták a meztelen emberi test megjelenítésére. Az akt témája tehát pusztán az anatómiai érdeklődés okán is megkövetelte a meztelenkedést, ugyanakkor „műfajánál” fogva az akadémiai stúdiumok szigorú tananyaga mellett nem tudott nem a vágykeltő testiség attribútumává is válni. A kiállításon többek között Ámos Imre, Czóbel Béla, Uitz Béla, Szőnyi István, Derkovits Gyula, Tihanyi Lajos, Vaszary János, Czigány Dezső, Kondor Béla, Henri Matisse, Medgyessy Ferenc, Rippl-Rónai József és Mattis Teutsch János spontán, vázlatszerű vagy épp apró részletekig kidolgozott mezítelen testei lavíroznak a megörökített mozdulat és az érzékiség között.