PM Online

A Ludwig Múzeum május végén megnyílt kiállítása a New York-i Robert Mapplethorpe Foundation anyagából mutat be egy reprezentatív válogatást, amely egyfelől lenyűgöző, másfelől kissé bizarr képekkel rajzolja meg a 20. századi fotográfia egyik legnagyobb fenegyerekének botrányoktól sem mentes életművét.

1998-ban egy spanyol diáklány, a Birmingham City University egyik hallgatója, arra kereste a kérdést, hogy hol a határ a művészet és a pornográfia között. Az egyetemi könyvtárban egy Mapplethorpe-kötetből kifotózott néhány képet, melyeket illusztrációként szeretett volna használni dolgozatához. A képeket elvitte előhívatni, a labor azonban a fotók láttán a rendőrséghez fordult, így végül a bíróság döntött arról, hogy mi az obszcenitás kritériuma…
Robert Mapplethorpe kétségkívül a huszadik századi fotográfia egyik legfontosabb művésze, de az is tény, hogy munkái még ma, a halála után 23 évvel is felborzolják a látogatói kedélyeket. Mert egyfelől ő maga volt a „fotográfus doctus”, azaz a tudós fotós, aki az antik és a reneszánsz szobrászatból merített inspirációt jellegzetes tónusú, fekete-fehér képeihez, amelyeken főként férfi és női portrék, meztelen testek, bizarr szexuális helyzetek vagy művészien megvilágított virágcsendéletek jelennek meg, ugyanakkor homoerotikus, szado-mazo témái és képeinek kendőzetlen szexualitása olykor bizony még ma is botrányt kavar.
Olyannyira az antik művészetekért rajongott, hogy kezdetben festészetet és szobrászatot tanult a New York-i Pratt Intézetben, a fotográfia pedig pusztán annyiban érdekelte, hogy saját egyéb képzőművészeti alkotásaihoz felhasznált egy-egy, magazinból kitépett fényképet. Első fotóit egy polaroid géppel készítette, mindössze azzal a szándékkal, hogy ne mások képeit kelljen a saját műveihez felhasználnia. Ekkor még főleg saját magát fotózta, de aztán hamar rákapott az exponálás ízére, és ahogy kezdtek kialakulni a kedvelt témái – virágok, portrék és persze a szexualitás –, egyre inkább hajolt meg a fotográfia előtt. Őelőtte pedig a New York-i művészvilág.