Ajánló
Dada és szürrealizmus
2014-06. szám
A dada és a szürrealizmus – mint a 20. század első évtizedeinek két nagy művészi irányzata – radikálisan megújította a művészetről való gondolkodást. A dada a hétköznapi tárgy átértelmezésével, a véletlen szerepének hangsúlyozásával, a hagyományos esztétikai értékek
megkérdőjelezésével, a szürrealizmus pedig a valóság újraértelmezése és a valóságfogalom kitágítása révén nyitott új lehetőségeket az alkotófolyamatban.
A Magyar Nemzeti Galéria válogatása alapvetően a dada és a szürrealizmus sokféle műfajt, technikát és médiumot teremtő sokszínűségét mutatja be: az André Masson, Max Ernst, Jean Arp, Joan Miró műveire jellemző biomorf formák, valamint a véletlent is beépítő automatikus eljárások a szürrealizmus tudatalattira irányuló érdeklődésére reflektálnak, míg a René Magritte, Joseph Cornell, Salvador Dalí és Paul Delvaux műveiben megjelenő álom- és vágytematika a képzelet felszabadítását hangsúlyozza. Kurt Schwitters, Hannah Höch, Man Ray és a dadaista mozgalom képviselőinek szokatlan tárgyösszeállításai, kollázsai és fotogramjai a művészet és az élet határait feszegetik, akárcsak Duchamp provokatív readymade-jei, amelyek a 20. századi művészet későbbi fejleményeire is nagy hatással voltak.
Noha kimondottan magyar dadáról és szürrealizmusról nem beszélhetünk, a kiállítás megpróbálkozik vele, hogy a két irányzattal kapcsolatba hozható sajátos magyarországi közelítésmódokat is felvázolja. A magyar köz- és magángyűjtemények műveiből összeállított, Átrendezett valóság című válogatás egy, a Jeruzsálemből érkező törzsanyaghoz hol szorosabban, hol lazábban kötődő fogalmi párbeszédnek ad teret. | hirdetés
 |
|
A Dada és szürrealizmus kiállítással egy időben egy filmes tárlat is látható a múzeumban: az Életre kelt (film)kísérletek. Az avantgárd első mozija című válogatás a klasszikus avantgárd szürrealista és dadaista ihletésű filmművészeti alkotásaiba, valamint más, kinematográfiai jellegű, a mozgókép médiaspecifikus lehetőségeit kutató, de nem celluloidszalagon rögzített ábrázolásokba nyújt betekintést. A többek között Man Ray, Fernand Léger, Viking Eggeling, Hans Richter, Luis Bunuel és Salvador Dalí nevével fémjelzett ikonikus filmek párhuzamaként Magyarországon először kerülnek vetítésre a közép-kelet-európai avantgárd „abszolút film” jelzővel ellátott kísérletei.
Magyar Nemzeti Galéria
07. 09. – 10. 05.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
