Köln és Bécs után október 9-től Budapesten, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban lesz látható az utóbbi évek legnagyobb pop art kiállítása. A pop art érdekessége abban rejlik – és ezt a kiállítás is nyilvánvalóvá teszi –, hogy a közönségtől meglehetősen nagy távolságot tartó
 absztrakció után egy olyan figuratív ábrázolást hozott be az akkori kortárs művészetbe, amely hétköznapi referenciái révén ismerős és látszólag könnyen értelmezhető volt a nézők számára. Ugyanakkor paradox módon épp a fogyasztói társadalom kritikáját is adják ezek a művek azzal, hogy a hétköznapi fogyasztás mechanizmusát ültetik át a művészetbe, felkínálva az alkotásokat a befogadói fogyasztásnak. Igaz ez azokra az ábrázolásokra is, amelyek már eleve kritikusan nyúlnak egy-egy témához, melyek közül kiemelkedik a (vietnami) háború vagy a tömegmédia reprezentációja.
A Ludwig Múzeumok alapját képező, Peter és Irene Ludwig által létrehozott gyűjtemény pop art szekciójában megtalálhatók a műfaj emblematikus művészeinek (Jasper Johns, Roy Lichtenstein, Claes Oldenburg, Robert Rauschenberg, Andy Warhol, Tom Wesselmann) ikonikus művei; kevésbé ismert alkotók (Allan D’Arcangelo, Richard Linder) munkái; valamint az irányzat európai képviselőinek (Peter Blake, Richard Hamilton, David Hockney, Mimmo Rotella) alkotásai.
A Ludwig Múzeumok együttműködésében megvalósult kiállítás anyaga Budapesten kiegészül a korszak magyar és kelet-európai alkotóinak műveivel. Ezek részben a korabeli hétköznapi tárgyhasználatra épülnek, részben pedig a helyi kultúra referenciáit vonultatják fel. |
vissza
vissza a lap tetejére
