Interjú A Liget egy nemzetközi márkává, branddé válhat 2015-11. szám / Szepesi Krisztina
Baán Lászlóval, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosával, a Szépművészeti Múzeum főigazgatójával és az Új Európa Alapítvány kuratóriumának elnökével arról beszélgettünk, miként hozható létre egy márka, és ezzel hogyan térülhet meg ez a grandiózus befektetés, mellyel a Városligetben új épületek és zöldfelületek születhetnek.
Október 20-án megszületett ugyan a kormánydöntés a Liget Budapest Projekt megvalósulásáról, de a korábbiakhoz képest sok változással, kimaradó vagy még pályáztatásra váró tervvel.
B. L.: Ha megnézzük a projekt összes elemét, azt látjuk, hogy ez már nagyon régóta nem pusztán egy új múzeumi negyed, hanem egy teljes Liget-megújítás és -fejlesztés, azoknak a hagyományoknak az alapján, ahogyan a Városliget már több mint száz éve működik, vagyis hogy a parkban a szórakozás, a kultúra és a zöldfelületi kikapcsolódás funkciói és intézményei egyenértékűen vannak jelen. Az alapkövetelmény volt, hogy a Liget megújítása során a zöldterület nem csökkenhet. És lehet, hogy elsőre furcsán hangzik, de a tervek alapján a zöldterület a jelenlegi 60 százalékos arányához képest 5 százalékkal még nőni is fog, hiszen ma a Liget egyharmadát beton borítja, elég, ha például az Ötvenhatosok terére, a parkolókra és a sztrádányi utakra gondolunk: ezen felületek csökkentésével lehet zöldfelületet nyerni. A zöld bővítésével együtt felújítjuk a meglévő intézményeket és újakat is építünk, de lesznek új, kivilágított játszóterek és futókör is. A megújult Liget a jelenlegihez képest mindenkinek mindenben többet fog nyújtani, s mindez két ütemben, 2018-ra, illetve 2019-re teljes egészében elkészül. Az eddig ismert tervekhez jött egy újdonság, a Városligeti Színház, amit 1952-ben bontottak le, de most ezt a szecessziós ékszerdobozt újjáépítjük.
Az elég indok az újjáépítéshez, hogy régen ott állt a színház?
B. L.: Gyermek- és családi színházakból, amit itt létre szeretnénk hozni, hiány van Budapesten. A Kolibri Színház a minőséget illetően vezető ebben a műfajban, ám kicsi a kapacitása, miközben az igény óriási. Novák János kezében a legjobb helyen lesz a körülbelül 300 fős Városligeti Színház művészeti vezetése, de hogy ez konkrétan milyen feladatokat jelent majd a számukra, nem kell még eldönteni most, 3 évvel a nyitás előtt. Egy biztos, ez egy befogadó színház lesz, saját önálló társulat nélkül, amit a Városliget Zrt. fog fenntartani, de hogy ebben milyen arányban lesznek kolibris és más produkciók, azt rábízzuk Novák Jánosra. Technikai értelemben pedig az a fontos, hogy színház a lehető legflexibilisebb belső terekkel rendelkezzen majd.
Az is újdonság, hogy a Vajdahunyadvárát felújítják és a pletykák szerint akár még kaszinó is lehet belőle a jövőben…
B. L.: Szögezzük le: kaszinó ideköltözéséről soha nem volt szó és komolyan szóba se jöhet. Most egy széles körű felújításról döntött a kormány, hiszen az épület, ami már több mint 100 éve mezőgazdasági múzeum, rossz állapotban van. Akkoriban más volt az agrárium szerepe, ám azóta egy ilyen témájú múzeumnak sokkal több interaktivitást és a mezőgazdaság sokszínű valóságát kellene kínálnia. Vagyis addig, amíg nem épül meg egy korszerű mezőgazdasági múzeum máshol, addig marad a helyén. Hogy 2020 környékén, amikorra ez megoldódhat, milyen új típusú feladatot kaphat majd a Vajdahunyadvára, még nem tudható, de egy biztos, olyan programot kell ott létrehozni, ami az egész Ligetet jellemző családbarát profilt erősíti, így például kaszinóról természetesen szó sem lehet.
A Liget többi részének munkálatai azonban hamarosan meg kell, hogy kezdődjenek. Azzal, hogy a tájépítészeti pályázatot csak most írják ki, nem hátráltatják a munkát?
B. L.: Egyáltalán nem vagyunk ezzel késésben, egyébként is, mindaddig, míg nem dőlt el a végleges épületstruktúra, teljesen abszurd lett volna kiírni a tájépítészeti pályázatot. Ennek eredményhirdetése jövő év közepére várható, így ezt követően már mindenki látni fogja a terveket a zöldterület növekedésével együtt, amivel a sok éve tartó vita nyugvópontra fog jutni. Már a télen elkezdődik a régi, elavult épületek és bodegák bontása. Ez utóbbiak esetében fontos, hogy az eddigi elárusítóbódék és azok kétes árukínálata helyett minőségi pavilonok fogadják majd a Liget látogatóit. | hirdetés
|
|
Szó volt arról, hogy a 200 milliárdos beruházás megtérülésére a turisták számának jelentős növekedését ígérik, miközben fontos lenne, hogy a hazai közönség is otthon érezze majd magát a Ligetben.
B. L.: Nem turistarezervátumot tervezünk, a Liget minden fejlesztése elsősorban a hazai látogatókat és a környéken lakókat fogja szolgálni, de Budáról, vidékről vagy külföldről senki nem fog kizárólag egy zöld park miatt idejönni. A Liget attól lesz erős vonzóerő, hogy a saját, több mint százéves hagyományait folytatva egy olyan sokrétű intézményháló lesz benne, ami sehol máshol nincs Európában. Ha ennek minden elemét európai rangúvá fejlesztjük, a Liget egy nemzetközi márkává, branddé válhat, ami jelentősen megnöveli majd a Budapestre irányuló családi turizmust. Ezt a 200 milliárdot a megtérülés igénye és esélye nélkül természetesen bárhol el lehetne költeni intézményfejlesztésre, de ha ezt egy jól megválasztott helyszínen tesszük, és ebből márkát csinálunk, ahogy ez a Liget Budapest Projekt esetében ez fennáll, akkor a KPMG tanulmányai szerint évi 300 ezer turistával több választhatja majd Budapestet úti célnak. A turisztikai többletbevételekből az államkassza számára 15 éven belül megtérülnek a Liget megújítására és fejlesztésére fordított közpénzek.
A Szépművészeti Múzeum mellett még az Új Európa Alapítvány kuratóriumának elnökeként is tevékenykedik.
B. L.: Örömmel vállaltam szerepet abban a nemes feladatban, amit a MOL által alapított s a cég részéről éves szinten több mint 100 millió forinttal támogatott az alapítvány végez. A tehetséges fiatalokat segítik az alapítvány pályázatai, legyen szó tanulásról, sportról vagy művészetekről, ezzel új lehetőséget és utakat biztosítva a fejlődésükhöz. Vagyis ha valamilyen közös pontot keresünk a vállalt feladataimban, azt mondhatnám, hogy engem az életben igazán az izgat, hogy az emberekben és dolgokban rejlő lehetőségek kibontásában vegyek részt, azt támogassam, legyen szó akár egy múzeumról, fiatal tehetségekről vagy éppen a Liget Budapest Projektről.
|
vissza |
|
| |