Impresszum | Előfizetés  
  2024. március 29., péntek
Auguszta

 
 
Nyomtatható változat
Közérzet
Ezek a magyarok...
2012-09. szám / Fáy Miklós

Felejtsük most el az olimpiát, nem lesz nehéz, régen is volt, bár egy pár napra nagyon szép választ adott arra, hogy mi a magyar. Vagy hogy ki a magyar. Hirtelen nem volt olyan bal vagy jobb szélsőség, közép vagy politikai járatlanság, ahol ne nyíltak volna ölelésre a karok, be­fo­ga­dásra a szívek.
Mindenki magyar, aki magyar színekben indul, és mindegy, hogy roma, zsidó, török, román, hogy a neve y-nal írandó, vagy w-vel. Magyar, aki nyer, és aki nemes küzdelemben alul marad, magyar, aki szőke, aki barna, lehet akármilyen a szexuális irányultsága, csak ne doppingoljon. Miért nincs mindennap olimpia, száll a sóhaj, föloldódna az ezeréves átok.
De nincs olimpia, úgyhogy a kérdés megint itt kereng a levegőben: ki magyar? Nem arra gondolok, hogy ki nem magyar, az igazán utálatos probléma. Hanem amikor azt hallja az ember az utcán, hogy ezek a magyarok ilyenek, nem tudnak viselkedni, a szállodai svédasztalról ellopják a kiflit, és azt ebédelik. Tényleg? És ezt ki mondja? És azzal, hogy mondja, azzal mit szüntet meg? Ő nem magyar, vagy nem lop kiflit? Neki semmi köze ahhoz a nációhoz, amelynek tagjai kiflit lopnak? Hanem kihez tartozik? A kisebbségi nem lopó magyarokhoz?
hirdetés

Ez Magyarország, mondják, ha kutyaszarba lépnek, ha a világhírű zongoraművészt kirabolják a híd alatt, ha szeptemberben fölszedik azt az utcakövet, amit augusztusban tettek le, ha nem jön a busz, ha jön, de tömött. Persze, hogy ez Magyarország. Itt korruptak a politikusok, itt hazudnak az újságok, itt járnak a színház helyett a színház elé azok, akik tudni vélik, mi történik odabent. De lehetne bármelyik másik hely a világban, másutt is csalnak, lopnak, hol többet, hol kevesebbet. Nem is ez a lényeg, szólni kell, fölháborodni, kikészülni. Csak közben azt is kell tudni, hogy hiába teszünk úgy, mintha nem mi volnánk az ország, hiába nézünk úgy a többiekre, mintha csak ők lennének felelősek azért, ami itt történik. Aki eltartja magától az országot, vagy magát az országtól, aki az orrát fintorgatja kényesen, az nem változtatni akar, hanem belenyugodni. Ezek a magyarok, de én fölöttük lakom egy emelettel. Na, ez a tévedés.

vissza
vissza a lap tetejére | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Családi | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat
2009-2023 Copyright © Pesti Műsor