Impresszum | Előfizetés  
  2024. március 29., péntek
Auguszta

 
 
Nyomtatható változat
Közérzet
A kiállítás után
2014-02. szám / Fáy Miklós

Van az a régi favicc: hogyan halt meg Napóleon? Leesett a Waterlooról.
Amíg ezt a viccet a gyakorlatba átültetve meglátjuk, végig kell sétálni a Szépművészeti Múzeum szépművészetekben gazdag termein. Nekem épp a Caravaggiótól Canalettóig kiállítás jutott, sajnos már bezárták, pedig az utóbbi idők nagy kulturális tette volt, ennyi remekművet és főleg: alulbecsült remekművet fölhalmozni Budapesten.

Nem is Caravaggióra gondolok, azt azért szeretjük és ismerjük, vad életű zseni egy gyilkossággal a könyvelés egyik oldalán és rengeteg remekművel, egy egész megváltozott festészeti iránnyal a másikon. Nem tudunk szabadulni a romantikus elképzelésektől, és szeretjük, ha aki dudás akar lenni, valóban pokolra megy. Hogy előtte vagy utána, azt csak a Jóisten tudja.
De volt egy egészen különleges kép is a kiállítás vége felé. Egy 17. századi kisgyerek majszolt valami kenyérfélét, fején nagy, régi kalap, de a kabátja… Szabályos farmerkabát, méghozzá az amerikai vasutas kabátok mintájára, a szép piros bélés is kilóg, mert a képen a gyerek tudja, a farmert rongyosan kell hordani.
Mi ez? Időutazás? Valaki eljött a 21. századba, és amit látott, azt hazavitte, lefestette. A megoldás ennél egyszerűbb, egy nemrég fölfedezett festő munkájáról van szó, a nevét sem tudjuk, úgy hívják a szakírók, hogy „a kék farmervásznak mestere”. Mert bármilyen meglepő, indigó festéket már a 17. században is használtak, és még meglepőbb, de a jeans szóban Genova rejtőzött el, az a város, ahol a legjobban festették kékre a vásznakat. Hisszük is meg nem is, azért nem lennénk nagyon meglepve, ha kiderülne, hogy a kék farmervásznak mestere egy zseniális hamisító a mi korunkból, de hát ez egy múzeum, komoly hely, ahol nem szoktak hibázni, minden adatnak ezerszer utánanéznek, mielőtt feliratban közkinccsé tennék.
Mikor már nagyon meg vagyunk nyugodva, szépen bemegyünk a múzeumshopba, nem mintha venni szeretnénk bármit is, csak úgy megnézni, mi újság, melyik műalkotásból készítenek mütyürt, táskát, tollat. És jön a meglepetés, egy szép, kék, egyiptomi vízilóból is karácsonyfadíszt eszkábáltak, rászereltek egy akasztót, jövőre a kultúremberek karácsonyfáján fog lógni. A felirat a tárlón kétnyelvű: víziló dísz, alatta angolul: waterloo ornament. Na, most nyilván pontosan tudják a felelősök, hogy a víziló angolul nem waterloo, még csak nem is waterhorse, hanem hippopotamus. Vagyis viccelnek velünk, tesztelnek minket, mikor veszi észre valaki, milyen remek tréfa van a boltban elhelyezve.
Egyébként tényleg jópofa. De akkor most honnét tudjuk biztosan, hogy a farmeros gyerek nem valami hasonló jópofaság?
hirdetés







vissza
vissza a lap tetejére | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Családi | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat
2009-2023 Copyright © Pesti Műsor