RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2019. június 25., kedd
Vilmos

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Izgalommal fűszerezett fogások
Neverland
2019-02. szám / Bóta Gábor

Ha az ember nagy nehezen kiszabadul az elmegyógyintézetből, akkor fölöttébb jólesik egy kis harapnivaló, no meg innivaló. De valószínűleg így van ez akkor is, ha börtönbe kell vonulni, vagy onnan sikerül megszökni. A vadnyugaton pedig egyenesen nélkülözhetetlen a megfelelő tartalék



ételből, italból egyaránt, arról már nem is beszélve, hogy az űrben pedig létkérdés. Ha pedig az ember má­gus­ta­nonc­nak áll, akkor is fölöttébb jól jöhet egy kis vésztartalék. Most éppen Budapest egyik új lát­vá­nyos­sá­gáról, a Neverlandről beszélek, ami olyan sajátos komplexum, aminek egyelőre nincs párja az országban.
A szabadulószobák mind divatosabbak, gomba módra szaporodnak, de ha az ember végre-valahára megtalálta a kijáratot, akkor le is út, fel is út, el kell hagyni a helyiséget, hiába öntenénk fel a garatra egy kicsit a nagy izgalomra, vagy tömnénk tele a bendőnket. Nemzetközileg is jegyzett, tehetséges magyar fiatalok, akik Los Angelesben, Dallasban, Houstonban, Chicagóban, Washingtonban és még jó néhány helyen telepítettek már szabadulószobákat a világban, most pedig éppen a Bahamákon dolgoznak, kieszelték, hogy mifelénk is kapóra jönne egy olyan szórakoztató centrum, amiben a szabadulószobákkal egyenrangú szerephez juthat egy színvonalas étterem, akár italritkaságokat is áruló bár. És az egész klubként is működne, ahol remekül lehetne diskurálni, csapatépítő tréningeknek is lenne hely, hétvégenként zenei programok is lennének, táncolni is lehetne, sőt még egy VIP szoba is rendelkezésre állna, saját kis bárral, ahol aztán a legparádésabb italkülönlegességekből is lehetne kóstolni, exkluzív körülmények között. Mindez akár reggel 9-től hajnali 2-ig, éjfélig még meleg konyhára is számíthatunk.
Azt mondja Szabó Róbert séf, aki például évekig dolgozott Spanyolországban, az Egyesült Arab Emi­rá­tusban, hogy ami itt van, az bisztrókonyha, viszonylag egyszerű étlappal. Ez különben már ott-jártunk után pár napon belül változik, bővül kicsit, mert mivel még nem volt minden elektromos vezeték beszerelve, csak majd most használhatják ki igazán a konyha valamennyi korszerű berendezését. De nyilvánvalóan ez nem az a hely, ahol bonyolult összetevőjű, fine dining fogások a fontosak, itt a minőségi alapanyagok, a jó ízek és a megfelelő adagok a lényegesek. Már reggelizni is lehet, így meglehetősen hosszú a nyitvatartás, ehhez is alkalmazkodni kell, ahogy a tréningek, vállalati rendezvények csoportos igényeihez szintén. Kétfogásos ebédmenü is van, igazán jutányos, 1490 forintos áron, amiből így, a kezdetekben még húsz százalék kedvezményt is adnak.
Kóstolunk például Gourmet-tálat, egészen pazar rajta a szarvaskolbász, de a serrano sonkára, a füstölt olasz lazacra sem lehet panasz. A ropogós bagett viszont ott, az asztalunkon eléggé megkeményedik. Kiemelkedően finom azonban a karfiolleves, amibe zöldborsó, cukkini, brokkoli is vegyül, és egészen parádés ízkavalkádot alkot. A bárány burgerben a húspogácsa puha, jól kiadja a hús nedveit, zamatát, ellenben a zsemle szikkadt, nem pirult meg kellően, sápatag, és ugyancsak hajlamos a gyors meg­ke­mé­nyedésre. A kacsamell rózsaszínűre, rozé módra készül, csaknem elomlik a szájban, passzol hozzá az édeskés fügemártás és a pirospozsgás steak burgonya meg a sült édesburgonya szintén. A tiroli túrós rétes pedig csaknem eggyé olvad a kívánatos eperszósszal.
hirdetés

Úgy éreztük, hogy mindezt megérdemeltük, miután kiszabadultunk a baljós ideggyógyintézetből, ahol a játékmester által indulásunkkor ismertetett történet szerint gonosz tudósok végzetes vizsgálatokat végeznek szerencsétlen embereken. Véres fal, kényszerzubbony, rozoga ágyak, pókhálós, csótányos (az utóbbiak persze csak imitációk), repedező szobák, az ajtó nyitásához megtalálandó, akár izgalmas ügyességi játékkal kézbe keríthető kulcsok, mágneses útvesztő, ami ki tudja hová vezet, rémisztő hangkulissza srófolja egyre feljebb és feljebb a hangulatot. Digitális óra mutatja, hogy még hány perc az élet, ha nem jutunk ki. Az embert elkapja az izgalom, a játék hevülete, miközben az az igazság, ezt tudatták is velünk, hogy valójában nem vagyunk becsukva, mert visszafelé bármikor vezet az út, azt az ajtót ahol bejöttünk, nem zárták be. Végszükség esetére pedig van pánikgomb, ha azt megnyomjuk, rögtön kimentenek minket. Ha pedig nagyon elakadunk, a digitális kijelzőn érkezik valami segítség, valami nyom, ami alapján újra nekirugaszkodhatunk. Jólesik feladatokat megoldani, de jólesik kikerülni is a dermesztő közegből. És utána az is érdekes, hogy bár nem játsszuk végig, de megmutatnak nekünk még két pályát. A legmodernebb, legnehezebb, gyönyörűen kivitelezett az, amelyiken a nagy mágus vizsgáztatja tanítványait, azaz ben­nün­ket. De a vadnyugatra látogatni is remek, onnan ráadásul egy zsák műpénzt elcsaklizva lehet kijutni. A nagy ijedtségre azért még iszunk egy lélekerősítő limonádét.
Gábossy Ákos, Strausz Patrick, Josep Zara a kreatív team tagjai, a Neverland az ő fantáziadús öt­le­tes­sé­gü­ket, stílusérzéküket dicséri.

Neverland
VII., Dohány u. 22-24.

vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor