A világváros Budapest két századfordulón 2011-03. szám / IM
„Budapest, Budapest, te csodás!” Világváros-e Budapest? És ha nem, volt-e egyáltalán valaha? Állandó vitatéma, ami különösen önkormányzati választások környékén válik öldöklővé. Most, hogy teljesen kicserélődött,

új vezetése van a városnak, különösen érdemes áttekinteni, honnan is indultunk. Budapest fejlődését a közfelfogás a kiegyezés utáni időszak körüli évtizedekre teszi a leggyorsabbra, majd pedig úgy érezzük, hogy az 1990 utáni időszak is gyors gyarapodást jelent(ett) a városnak. Magyarán: két rendszerváltozás utáni periódus hozott a legtöbbet a főváros konyhájára, épp emiatt választja témájául e két századforduló összehasonlítását, feldolgozását a Napvilág Kiadó gondozásában megjelent tanulmánykötet.
A könyv öt témakört választ ki az összehasonlítás érdekében: hogyan is festett az ország és a főváros viszonya, hogyan nézett ki a város gazdasága, mit mondhatunk el a kommunikációról és a közlekedésről, a társadalom helyzetéről, valamint a városfejlesztésről és a politikai helyzetről. Valamennyi témakört két-két szerző dolgozza föl, akik tanulmányban mutatják be az egyes századfordulókon uralkodó viszonyokat, sokszínűen, sok-sok szemszögből vizsgálva az adott időszakot. Az adatsorok és a tudományos feldolgozások mélysége néha persze túlmegy az egyszerű olvasó érdeklődésén, de még így is „átjön”, hogy bizony a város mindig is harcban volt a világvárosi státusért. A túl nagy riválisok miatt inkább csak európai értelemben lehetett regionális bázis, amely minden időszakban ugyanazokkal a problémákkal küzdött, ugyanakkor mindig is volt ok büszkének lenni budapesti polgárként. Nincs ez másképp most sem, az új vezetésnek pedig fel van adva a lecke: lesz-e világváros Budapestből?
| hirdetés
 |
|
Napvilág Kiadó
373 oldal, 3900 Ft
Kritika (4)
|
vissza |
|
|
| |