Kritika (2,5)
Immigrants – Jóska menni Amerika
2008-44. szám / Szalóky Bálint
Csupó Gábor története igazi hollywoodi sikersztori: emigránsként érkezett Amerikába, ahol olyan márkás sikersorozatok elkészítésében vett részt
 (főleg animátorként), mint A Simpson család, a Fecsegő tipegők és a Thornberry család. Most, két egész estés nagyjátékfilm (ezek közül az elsőt, a Híd Terabithia földjére címűt váratlanul nagy sikerrel vetítették, a második pedig a Torontói Filmfesztiválon debütált nemrégiben) megrendezése után érkezett el az idő, hogy az animátorból lett filmrendező valami személyesebbel rukkoljon elő. Furcsamód ezt ismét animációs technikákkal teszi: az Immigrants küllemre meglehetős hasonlóságokat mutat az eddigi rajzfilmekkel (csak szegényesebb ezeknél), de a belbecs már lényegesen felnőttesebb hangot üt meg. Két illegális bevándorló, egy ifjú magyar és a lányát egyedül nevelő orosz férfi szemén keresztül láthatjuk megvalósulni a Nagy Amerikai Álmot – vagy legalábbis az erre tett kísérleteket. Úgy hírlik, Csupóék szeme előtt eredetileg egy tévésorozat lebegett, de az amerikai befektetők kihátrálása után módosítottak az eddig elkészült anyagon, hogy az mozikban is bemutatható legyen. Ez sok mindent megmagyaráz, az Immigrants ugyanis inkább a kármentés látszatát kelti: mintha három sorozatepizód került volna egymás mellé, és ez, megfejelve a váratlanul gyors lezárással, a legnagyobb jóindulattal sem tesz ki egy filmet. A töredezettség a nagyvásznon nem működik, ráadásul a film közel sem annyira vicces, mint amennyire az szeretne lenni, pedig még a humorában is a Simpsonékat követi.
Immigrants – Jóska menni Amerika
Amerikai-magyar, szinkronizált animációs film | hirdetés
 |
|
Rendező: Csupó Gábor
78 perc
Forgalmazó: Hungaricom
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
