Impresszum | Előfizetés  
  2024. április 24., szerda
György

 
 
Nyomtatható változat
Kritika (2,5)
Márió, a varázsló
2008-45. szám / GK

Még ki sem írták a rendező (Almási Tamás) nevét, de már nyakig vagyunk abban a faluvégi kocsmavalóságban, melytől a magyar film
emberemlékezet óta képtelen szabadulni. Vajdai Vilmos az NDK-s csajokat siratja, Szirtes Ági kábultan mered a semmibe, hamarosan pedig Mucsi Zoltán is megérkezik, de jövőkép helyett csak halat hoz, ám az sem kell a pultot és profilt tisztogató kocsmárosnak. Ha nem tudnánk, hogy Almási Tamás játékfilmes visszatérésének vagyunk a tanúi, könnyen azt hihetnénk, hogy Dettre Gábor Tablójának került elő néhány elveszettnek hitt filmtekercse. Szó, mi szó, bírtuk volna még a magyar alkoholista emlékműve nélkül, ámbár igaz, eltelt egy hónap, ismét koszorúzni illik. Egy kalap alatt a rendszerváltás korabeli vadkapitalizmus sírjára is elhelyezhetünk néhány szál mezei virágot: Almási filmjében egy olasz cipőgyáros (Franco Nero) vásárol magának olcsó munkaerőt egy kis magyar faluban: az olasz kizsákmányolási technikái se nem jobbak, se nem rosszabbak az egyszeri gyarmatosítóénál, s még csak az sem állítható, hogy kirívóan rosszul bánna a színes csecsebecsékért könnyen megvehető bennszülöttekkel, vagy hogy az átlagosnál jobban lenézné őket. A történet azonban nem is annyira az olaszról, hanem egy hirtelen munkához és illúziókhoz jutott helybéli asszonyról, az ő alaptalanul elhatalmasodó reményeiről és elkerülhetetlen összeomlásáról kíván szólni. Bizonyára nem alaptalan az a kritikusi részről sűrűn hangoztatott aggály, mely szerint a magyar film még mindig adós a rendszerváltás feldolgozásával (ha csak ennyivel lenne adós!), de ha van is ilyen űr a moziműsorban, azt ezzel a filmmel biztosan nem sikerült kitölteni. Egyedül mint tárgyi emléknek sikerül a Máriónak hűen tükröznie a rendszerváltás korát, bár erősen kétséges, hogy Almásiék így tervezték: olyan filmet készítettek, ami simán elhiheti, hogy 18 évvel ezelőtt rendelte meg a Magyar Televízió drámai szerkesztősége. Tisztességes munka, mely remekül megállta volna a helyét Szabó István Édes Emma, drága Böbe című filmjének párjaként, ehhez azonban 1992-ben kellett volna moziba kerülnie.

Márió, a varázsló
Magyar-olasz film
hirdetés

Rendező: Almási Tamás
Főszereplők: Franco Nero, Nyakó Júlia, Egyed Attila, Monori Lili
94 perc
Forgalmazó: Budapest Film

vissza
vissza a lap tetejére | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Családi | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat
2009-2023 Copyright © Pesti Műsor