GasztroArc
Hurubás István kávézótulajdonos
2009-04. szám / WG
Tavaly júniusban nyitottátok meg a Batthyány tér közelében a Coyote kávézó és reggeliző helyet, ami hamar népszerűvé vált a környéken élők és dolgozók körében. Mi ennek az oka?
H. I.: A minőség. Ezt nemcsak az italok és az ételek terén nyújtjuk, hanem abban is, ahogy a vendégekkel bánunk: családias hangulatot sikerült teremtenünk.
 Bent vagyok mindennap, beszélgetek a vendégekkel, igyekszem velük közvetlen kapcsolatot kialakítani. A vendégek fele már visszajár hozzánk, szinte napi rendszerességgel. És persze az sem utolsó szempont, hogy Budapesten nem nagyon vannak reggeliző helyek.
Hogyan csöppentél bele a vendéglátásba? Ezt tanultad, vagy ezt hozta az élet?
H. I.: Erdélyi származású vagyok. Még otthon, a főiskolán hotelmenedzseri szakra jártam, ami Magyarországon nagyjából a vendéglátó-ipari végzettségnek felel meg. De többet tanítottak nekünk a vendéglátásnál: azt is megtanultam, hogyan kell egy helyet működtetni. 1995-ben végeztem, majd három évvel később külföldre, Amerikába mentem szerencsét próbálni. Nyolc évig dolgoztam hajón, étteremben, s ez idő alatt végigjártam a szamárlétrát: segédpincérként kezdtem, voltam főpincér is, és mint vendéglői menedzser-helyettes fejeztem be az ottani pályafutásomat. Napi 10-14 órát dolgoztam évi 6-8 hónapon keresztül.
Mi volt a legfőbb tapasztalat, amit kint szereztél? | hirdetés
 |
|
H. I.: Az itthonitól eltérő munkamorált, profizmust és azt, hogy hogyan kell csapatban dolgozni. De azt is ott tanultam meg, hogy, ha valamit el akarok érni, akkor nem szabad lemondanom róla, nem szabad engednem, hogy bármi vagy bárki eltérítsen erről az útról, hanem kitartóan és keményen dolgoznom kell rajta, és akkor nem marad el a jutalom.
Hogyan kerültél Magyarországra?
H. I.: Kint megismertem a későbbi feleségemet, aki itt született. Összeházasodtunk, és aztán Budapesten telepedtünk le. 2006 januárjában tértünk haza. Szerettem volna nyitni egy helyet, de akkor még nem tudtam pontosan, hogy milyet. Az első két évben több munkahelyem is volt. Végül tavaly nyáron megnyitottuk a Coyote-ot, amivel az amerikai és az európai nagyvárosi (lásd Párizs) kávézók és reggeliző helyek fúzióját kívántuk megteremteni. Azt szeretnénk elérni, hogy a minőségről mi jussunk az emberek eszébe, s hogy akár a város másik végéből is felkeressenek bennünket. Ehhez pedig, a minőségen kívül, folyamatos megújulásra van szükség. Rengeteg tervünk van még.
Ha szétnézek a választékon, tényleg mindenről a minőség jut az eszembe.
H. I.: A legjobb minőségű, kézzel válogatott, nem szennyezett, magaslati levegőn termesztett arabica kávénk van, Kenyából, Nepálból és Guatemalából érkezik, a koffeinmentes pedig Kolumbiából. De a tea- és üdítőital-kínálatunk is nagyon színvonalas. A szendvicsek, saláták és sütemények pedig jórészt saját fejlesztésű receptek. Az ízek terén a játékosságra törekszünk.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
