Kritika (5)
Engedj be!
2009-14. szám / Kovács Gellért
Valamikor a nyolcvanas években lehetünk. Főszereplőnk, Oskar egyfajta svéd kisherceg; élete nagy részében elvált szülei és szegényes garzonszobája falai közt vergődik, ráadásul a suli is maga a pokol: a vézna, sápadt srácot szüntelenül terrorizálják társai.
 Legszívesebben egy másik bolygón élne, de lassan kénytelen belátni, hogy ezzel kell beérnie. A felhalmozódott feszültséget gyilkosságokról szóló újságcikkek gyűjtésével és egy méretes késsel való játszadozással próbálja levezetni. Ám egy napon a telepre költözik Oskar megszelídíteni való kis „rókája”: a bizarr külsejű, láthatóan súlyos titkot őrző Eli. A két vérszegény gyerek gyorsan egymásra talál, s hamar rájönnek arra is, hogy barátságuk megőrzése mindkettejüknek létkérdés. Hipnotikus erejű film az Engedj be! Elsősorban persze a két főszereplő, Kare Hedebrant és Lina Leandersson tekintete babonázza meg a nézőt: szívfájdítóan megrendítő, ahogy állnak egymással szemben a hóesésben, ahogy apró gesztusokkal, nagy csendben közelednek egymás felé. Összes mozdulatuk felér egy-egy néma segélykiáltással, kristálytiszta szemükben pedig ott tükröződik a stockholmi lakótelep nyomorúsága. Tomas Alfredson kivételes érzékenységgel adaptálta mozgóképre John Ajvide Lindqvist regényének egyedülálló hangulatát; hőseink kapcsolatának indítékai nincsenek túlmagyarázva, a bestiálisan sokkoló, véres jelenetekre pedig olyan keresetlen természetességgel felelnek érzelmes, intim pillanatok, hogy az valami egészen elképesztő. Könnyen lehet, hogy ez minden idők egyik legfurcsább, legrejtélyesebb, legprovokatívabb európai horrorfilmje. Minden pillanata beleég a retinánkba.
Engedj be!
(Låt den rätte komma in)
Svéd, feliratos film | hirdetés
 |
|
Rendező: Tomas Alfredson
Főszereplők: Kare Hedebrant, Lina Leandersson, Per Ragnar, Henrik Dahl
115 perc
Forgalmazza: Corner Film
Bemutató: július 2.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
