Kritika (3,5)
Férj és féleség
2009-18. szám / Alföldi Nóra
A romantikus komédia patinás, ám felettébb rizikós műfaj, népszerűtlensége az utóbbi 30-40 évben egyre csak nő, nem olyan könnyű ugyanis a felvilágosult, modern hölgyek szívét holmi csacska szerelmi történettel megolvasztani.
 Ráadásul karakterközpontú a zsáner, mely évtizedenként újabb és újabb nőtípusok szélesvásznú mosolyát igényli. Úgy tűnik azonban, hogy Uma Thurman esélyes pályázó a szívkirálynő-posztra, Tarantino elsőszámú múzsája a Kill Bill után egyre többször villogtatja meg érzékeny oldalát és komikusi tehetségét (Producerek, Első a szerelem, A szuper exnőm). Legújabb románcában a játékidő mind a 90 percét könnyedén viszi el a hátán, mely nagy szó, lévén Griffin Dunne filmje meglehetősen harmatos kis történettel operál. Dr Emma Lloyd (Thurman) lélekbúvár, kinek specialitása természetesen a szerelem: egy New York-i illetőségű rádiócsatornánál szórja cinikus gondolatait hallgatóira, látja el őket kért vagy kéretlen tanácsokkal arról, hogyan is ne keressék az igaz szerelmet, és miként állapodjanak meg középszerű, ám biztonságos kapcsolatokban. Véleménye persze csak addig tart ki, míg a sors össze nem hozza a tüzes tekintetű tűzoltóval, aki némi adminisztratív gikszer folytán (melyet maga a férfi idézett elő, bosszúból, amiért a hölgy élő adásban eltanácsolta tőle a mennyasszonyát) – papíron a férjévé avanzsál. Félreértések s bonyodalmak jönnek-mennek menetrendszerűen, Dunne filmjéről pedig kiderül, hogy csak papíron középszerű darab, közelebbről nézve bájos színészi fricska, mely ráadásul remek tempóval és (akárcsak Thurman) pompás arányokkal rendelkezik.
Férj és féleség
(The Accidental Husband)
Amerikai, feliratos film | hirdetés
 |
|
Rendező: Griffin Dunne
Főszereplők: Uma Thurman, Jeffrey Dean Morgan, Colin Firth, Sam Shepard
90 perc
Forgalmazó: Palace Pictures
Bemutató: augusztus 27.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
