Kritika (2,5)
Gyors meló
2009-18. szám / Szalóky Bálint
Ha a magyar mozikba középszerű vagy annál valamivel gyengébb francia akciófilm kerül, akkor szinte mérget vehetünk rá, hogy mögötte Luc Besson, és/vagy produkciós cége áll.
 Az EuropaCorp ugyanis tucat számra gyártja ezeket az alkotásokat – Besson nem titkolt szándéka, hogy hazai piacon konkurenciát teremtsen az amerikai moziknak. Gyakorta sikerül nemzetközileg elismert sztárokat (legutóbb például az Elrabolva című darabban pusztító Liam Neesont) is leszerződtetnie, a Gyors meló azonban nem tartozik ezek közé. Ezúttal inkább remek (ám Franciaországon kívül jobbára csak arcról, mintsem név szerint ismert) karakterszínészek kerültek reflektorfénybe. Ezúttal Roschdy Zem (Élj és boldogulj!, A dicsőség arcai) alakítja a tökös zsarut, aki elveszti társát (Olivier Gourmet nyúlfarknyi szerepben) egy rajtaütéses akcióban. Hogy közel kerüljön a gyilkosokhoz és leszámoljon a vérprofi drogcsempészekkel, be kell épülnie a bandába. A Spanyolországból származó áru villámgyors sportautókon száguld az országba, de azért ne számítsunk féktelen akciókra: a Gyors meló címével ellentétben inkább közepesen lassú és pontosan ugyanennyire szokványos akciómozi, mely egyáltalán nem kecsegtet a meglepetés erejével. Olivier Van Hoofstadt rendező ugyan nem először állt a kamera mögé, de az nyilvánvaló, hogy a feszültségteremtés nem az erőssége – sajnos az akciójelenetekhez még mindig édeskevés a kézi kamera eszeveszett rángatása. És hát az ehhez társuló zenefelvágott sem túl erős – az akciók között felpörgő elektronika hagyján, de a Sugarhill Gang Rapper’s Delightját manapság elsütni bármilyen kontextusban is több mint ciki.
Gyors meló
(Go Fast)
Francia, feliratos film | hirdetés
 |
|
Rendező: Olivier Van Hoofstadt
Főszereplők: Roschdy Zem, Olivier Gourmet, Jean-Michel Fete, Jil Milan
90 perc
Forgalmazó: Fórum Hungary
Bemutató: augusztus 27.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
