PM Online | Korábbi cikkeink

Idén is szeptember harmadik hétvégéjén rendezi meg a Kulturális Örökség Napjai elnevezésű rendezvényét az Örökségvédelmi Hivatal, melyen többek között olyan érdekes épületek és intézmények nyitják meg kapuikat, amelyek egyébként csak részlegesen, időlegesen látogathatók vagy zártak a nagyközönség előtt.

Az idei évben a fő hangsúlyt a szakrális terek, azaz templomok, kolostorok, zsinagógák, sztúpák, kápolnák, imaházak, kálváriák, kegyhelyek és búcsújáróhelyek kapják, köztük például a Kapisztrán téri Mária Magdolna-torony. Őnagysága volt ugyanis az egyetlen olyan templom Budapesten, melyet a törökök meghagytak keresztény imahelynek. Igaz, hogy csak 1596-ig, s utána dzsámivá alakították, de a XVII. században újra magukhoz ragadták a ferencesek, s csak a kommunizmus tudta majdnem teljesen lerombolni „újjáépítés” címszóval. Csodálatos módon a gótikus elemeket tartalmazó óratorony és egy, az átellenes oldalon lévő ablakkeret a II. világháború pusztítása ellenére is megmaradt, s bár újjá a templom sosem épült, magányosan álldogáló tornyából a mai napig félóránként harangjáték idézi meg a történelmet. Vagy ott vannak például a sztúpák. Kevesen tudják, de csak kis hazánkban akad belőlük 3 nagyobb és néhány kisebb, emberméretű változat. A Keszthely fölötti Zalaszántó erdeje rejti például Európa legnagyobb sztúpáját, melyet egy Bon Jop nevű dél-koreai szerzetes építtetett a kilencvenes évek elején, hogy békét, boldogságot és megvilágosodást hozzon a rendszerváltó országnak. A Buddha ereklyéit őrző 30 méter magas béke-sztúpa a 316 méteres Kovácsi-hegyről nézi a Balaton elterülő vizét, s tölti fel misztikus energiával mindazt, aki a közelébe merészkedik. A szakralitás, akár hiszünk benne, akár nem, már csak ilyen. Szeptember végén több ezer műemlék és műemlék jelegű épület igyekszik bizonyítani is.