Kritika (4)
Fel!
2009-22. szám / Szalóky Bálint
Már-már a csodával határos: létezik Hollywoodban egy animációs stúdió, amely jelentős múltra visszatekintő működése során eddig még soha nem nyúlt mellé. Legújabb filmjével a Pixar májusban nyitotta meg Cannes-t
 (animációs nyitófilmre most először került sor a fesztivál történetében), s azóta zajos sikerrel mutatkozott be szerte a világon. A dologban az a szép, hogy Pixarék még csak nem is a tutira mennek. Egyre bizarrabb és bizarrabb hősöket és világokat alkotnak: főhősük ezúttal egy élete alkonyán járó, magányos öregúr, aki felesége halála óta a házába zárkózva várja a halált. Mikor egy otthonba száműznék, szeniorkorú hősünk gondol egyet, s nekilát, hogy megvalósítsa ő és hitvese fiatalkori álmát: elindul, hogy eljusson egy varázslatos dél-amerikai vízeséshez. Terve megvalósításához meglehetősen sajátos módszereket választ és még egy potyautas is vele tart. A Fel minden korábbinál komorabb és felnőttesebb Pixar-mozi, melynek első negyedórája könnyfakasztóan gyönyörűre sikeredett, a folytatás pedig varázslatos, lélegzetvételnyi szünetet sem hagyó kaland. És hogy a Pixarban van-e még spiritusz? A közelgő folytatások (Toy Story 3., Verdák 2.) ugyan a kifulladás jeleit sugallják, de Bonddal élve, soha ne mondd, hogy soha. Egyik következő, s csak részben animációs őrületük például Edgar Rice Burroughs jelentős kultusznak örvendő John Carter-történeteinek feldolgozása lesz, a Marson termő polgárháborús veteránnal a főszerepben.
Fel!
Up
Amerikai, szinkronizált animációs film | hirdetés
 |
|
Rendező: Pete Docter, Bob Peterson
96 perc
Forgalmazó: Fórum Hungary
Bemutató: október 15.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
