Ajánló
Magyarország hősei
2009-22. szám / Szepesi Krisztina
Simon Balázs két éve alapította az Utca SzAK társulatot, mellyel első bemutatójukat a Kálvária téren tartották, s mivel a csapat a commedia dell’arte formanyelvét használja, mindig dolgoznak olasz művészekkel, akiktől a gyakorlatban tanulhatják meg ezt az izgalmas műfajt, ami nagyban különbözik a nálunk megszokott, gyakran kötött műfaji elemektől.
 „Van egy kanavász, amiben le van írva a drámai szerkezet. Ezt öltözteti fel a színész megalkotva saját figuráját saját szavaival, saját testével” – meséli Simon Balázs, aki társulatával október 17-én a Millenárison tartja Magyarország hősei című új produkciójának előbemutatóját.
A commedia dell’arte a negyvenes években kezdett népszerűvé válni, íratlan szabályait először Jacques Lecoq állította fel, hogy 200 évvel később Giorgo Strehler porolja le a dobozban heverő tradíciókat. Strehler tanítványai után Magyarországon az Utca SzAK is ebben a műfajban készül elmesélni ezúttal magyar hőseink kalandos történetét. A Millenáris után bevásárlóközpontokban, börtönökben, kistelepüléseken és lakótelepeken játsszák majd e helyenként cirkuszi látványosságot idéző produkciót, vagyis olyan közönséghez jutnak majd el, ahol a stílus ma nem sokat jelent, ám a maszk, mint archetipikus jel szinte azonnal színházi szituációt képes teremteni.
„A magyar történelem és a commedia dell’arte nagyon összepasszolnak, hiszen utóbbi alaptémái a középkori mese- és anekdotahagyományokból nőnek ki, csakúgy, mint Shakespeare darabjai. Az előadásban ironikusan viszonyulunk a hősiességhez. Nem rekonstruálunk eredeti történelmi szituációkat, inkább humorral és szabadon nyúlunk a létező legendákhoz, regékhez, hiszen a történelemben nagyon kevés konkrétum maradt ránk. Ott van például Attila és testvére, Buda legendája. Ebben Attila megölte a testvérét, mert Buda el akarta lopni Istentől kapott varázserejű kardját. Ez a történet nincs benne a történelemkönyvekben, épp ezért sokkal izgalmasabb elképzelni egy őrületesen nagyravágyó figurát és mellette a békítő, letelepedni vágyó másik embert, s e köré egy színdarabra való gondolatot tenni, mintsem rekonstruálni a kettős királyválasztást” – avat be a részletekbe a társulatvezető. | hirdetés
 |
|
Az előadást Elenora Fuser, olasz rendezőnő ötlete alapján közösen alkotja meg a társulat.
„Egy-egy szóval, gesztussal, spontán akciókkal, valóságos jelenléttel szeretnénk egy-egy pillanatra felforgatni, időben és térben ’megtörni’ e kultikus helyeket. A közönségben felébredhet egyfajta tisztelet a bennük élő hagyomány iránt, elvileg rá kellene ismerniük a mitikus figurák történelmi igazságára, még akkor is, ha nem ismerik részletesen saját történelmüket és ráismerhetnek az egész (globális, fogyasztási, kulturális, társadalmi) szituáció ellentmondásosságára is” – mesél víziójáról a rendezőnő, akit a tragikomédiaként aposztrofált előadás elkészítésére a Hősök terei szobrai ihlettek.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
