Közérzet
Kilóg a fenekük
2009-26. szám / Fáy Miklós
A színpadi meztelenség valaha akkora ügy volt, hogy Árkus József a Népszabadság-beli sorozatának egyikét teljességgel ennek a témának szentelte. Pontosan már nem emlékszem, mit is mondott, csak arra, hogy a Vígszínházban a Karamazov testvérek alatt betolnak egy ágyat pucér nőkkel. Még emlékszem arra a borzongásra, amit kamaszként éreztem ezt olvasva. Nem volt kellemetlen.
Vagy én öregedtem rengeteget, vagy a világ. Mert ha ma Rezes Juditot látom, amint pucéron egyensúlyoz egy labda tetején a Katona József Színházban, egészen máshogy borzongok. Azt mondom: szegény. És nem is a hideg miatt, sem a megrázkódtatás okán, meg azt sem érzem, hogy ez a pucérság hozzátartozna a szerep lényegéhez, hiszen a kiszolgáltatottság és megalázottság érzetét tökéletesen el lehet érni egy melltartóval is, a felöltözött nézők és színészek között. Mindig azt érzem, hogy ilyenkor a rendező töri meg a színésznőt, mi, nézők, csak egy színházon belüli harc eredményét nézhetjük feszengve. Nem lehet jobban félreérteni Nádas Péter gondolatát arról, hogy őt a színházban nem egy történet érdekli, hanem a két színész teste közötti erotikus feszültség, mint hogy levetkőztetik a színészeket. Ha nem is vagyok Nádassal közvetlen kapcsolatban, azért megkockáztatom: nem erre gondolt. Akinek az okoz örömöt, hogy idegen embereket néz ruha nélkül, megtalálja a módot, a megfelelő csatornákat, médiumokat, helyszíneket. | hirdetés
 |
|
Nem mintha sok panaszra lehetne okom. Szeptember óta szinte folyamatosan színházba járok, és nem állítom, hogy olyan korhelynek érezném magam, aki egyik sztriptízbártól a másikig tántorog. Akkor már inkább Chippendale-show, amivel ellátnak. Ha készítettem volna alapos kimutatást, mondhatnám a pontos arányt, de egy pucér női tomporra körülbelül öt férfiúi hátsó (és első) jut. A színház mintha lassan ráébredne, hogy a pucér test elveszítette erejét, felháborító jellegét, egy meztelen színésznő kevesebbet tud mondani, mint egy felöltözött. Utolsó kísérletként még áttérnek a pucér férfiakra, hátha azzal sikerül fokozni az izgalmakat. Aztán lecseng majd ez is, és visszatérünk a normális színházi mederbe, koncentrálhatunk a történetre, a párbeszédekre, jellemekre. Ki tudja, egy szép napon majd a két test közötti erotikus feszültség is megteremtődik, amiről Nádas Péter beszélt.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
