PM Online | Korábbi cikkeink

A Gyűrűk Ura előtt alacsony költségvetésű filmeket készítő Peter Jackson életművének eddigi csúcspontja az 1994-es Mennyei teremtmények. Ebben a két lány tragikus történetét elmesélő, megtörtént eseményeken alapuló moziban

összemosódott valóság és képzelet – a fantáziavilág különleges ábrázolásmódja biztosan hozzájárult ahhoz, hogy Jackson elkészíthette az őt híressé tevő fantasy-trilógiát. A rendező legújabb műve, a Komfortos mennyország látszólag ezekhez a gyökerekhez kanyarodik vissza: Alice Sebold regényének főszereplője egy fiatalon meggyilkolt lány, aki valahol félúton reked a földi élet és a mennyek között, s mindaddig itt kell vesztegelnie, míg képessé nem válik elengedni szeretteit – és a szomszédban lakó gyilkosát. Az alapanyag újabb mesterművet sejtet, de a Komfortos mennyország sajnos meglehetősen nagy csalódás. Jackson mintha nem tudná, mit is szeretne valójában, képtelen eldönteni, hová helyezze a hangsúlyokat. Így történhet, hogy a bőven két órát is meghaladó játékidő ellenére a legtöbb szerepben éppen hogy felskiccelt, sablonos karaktereket kapunk (üde színfolt Susan Sarandon nagymama-figurája). A látványvilág izgalmas – mind az álomjeleneteké, mind pedig a ’70-es évek kisvárosáé –, de akkor is rátelepszik a cselekményre, amikor arra a legkevésbé sincs szükség. Jackson HD kamerával felvett közelijei (például a kislány meggyilkolásánál) pedig teljesen idegenek a film egészének képi világától, így inkább kizökkentenek, mint a feszültséget fokozzák. A Komfortos mennyország rengeteg sebből vérzik, és mégis: Jackson van annyira tehetséges rendező, hogy így is bőven átlag felett teljesít. Hiszen filmjének nem az a baja, hogy rossz lenne, hanem éppen ellenkezőleg: ott pislákol benne egy zseniális mű lehetősége, csak éppen sehogyan sem akar lángra lobbanni.

Komfortos mennyország
(The Lovely Bones)
Amerikai-új-zélandi film