Kérdések és válaszok
Fürge, fiatalos Kossuth-díjas
2010-06. szám / Bóta Gábor
Békés Itala március 15-én Kossuth-díjat kapott. Játszik az Örkény Színházban, előadja egyszemélyes estjét, és több könyvön is dolgozik.
Meglepődtél a díjon?
B. I.: Már nem lehetett olyan nagy meglepetés, mert a madarak 1996-ban csiripelték, mikor először voltam Kossuth-díjra felterjesztve. Így két dolgon nem lepődöm meg, ha megkapom, és ha nem. Persze amikor megjött az értesítés a díjról, nagyon-nagyon örültem neki. Jobb későn, mint soha. Úgy éreztem, hálás lehetek a jóistennek, hogy megértem, és milyen kár, hogy Őze Lajos, Gyenge Árpád, Szénási Ernő és még sokan mások nem érhették meg.
Pillanatnyilag az Örkény Színházban játszol egy szerepet jelentős sikerrel, a Macskajátékban egy öreg, nyugalmazott operaénekesnőt.
B. I.: Cs. Bruckner Adelaida nagyon tartásos személyiség, fizikai és szellemi értelemben is. Talán nem is hajlandó megöregedni.
Rád is vonatkozik, hogy nem akarsz megöregedni. Sokat tornázol, szereted, ha tegeznek…
B. I.: Nem mindenki esetében szeretem.
Azt hittem, az a típus vagy, aki szinte mindenkivel tegeződik.
B. I.: Nem tegeződöm mindenkivel, a koromat viszont büszkén vállalom. Sőt, szeretek öreg lenni, mert ez azt jelenti, hogy az ember sok mindent megtapasztalt, és ez nagyon jó. Más hallani vagy olvasni valamiről, és más megélni. A színészet szempontjából is nagyon jó, hogy az ember rájön, mennyi mindent kéne még tudni.
Fürge vagy, mozgékony, fiatalos.
B. I.: Ez, gondolom, adottság, olasz vér is csorog az ereimben, édesanyám olasz volt. Érdeklődő és nyitott vagyok a világra. Szeretem a korszerű gondolkodást, a másságot, nem szeretem az előítéleteket. Majd’ mindig erről szólnak az estjeim is. Elhízni sem szeretnék. Én negyvennyolc kiló voltam, és annyi is vagyok. Az az érzésem, nem az a baj, hogy öregszünk, hanem hogy deformálódunk. | hirdetés
 |
|
Naponta tornázol?
B. I.: Rendszeresen járok tornázni gyerekkorom óta. Nem szabad abbahagyni, pedig nem mindig esik jól fél hatkor fölkelni. De hát a jó kondíció kell a munkámhoz.
Tudsz valami új feladatról?
B. I.: Igen, de ezt soha nem szoktam elárulni előre. Addig pedig van alkalmam fellépni egyszemélyes színházammal, meg a TÁP Színházban is, amiben fiatalok fiataloknak játszanak, aranyosak, hogy engem meghívtak. Több produkciójukban is benne vagyok. Ezt nagyon élvezem. A Gondolatiskolát is azért szerettem csinálni, mert állandó kapcsolatban voltam a fiatalokkal.
Miért nem csinálod már a Gondolatiskolát?
B. I.: Mert megsajnáltam magam. Hasznos volt a gyerekeknek és nekem is, de sok időmet elvette. Szeretném befejezni az elkezdett könyveimet. Félig kész van egy anekdotákat tartalmazó kötetem, és készül egy szerelmes könyv is. Meg egy különlegesség, amin már nyolc éve dolgozom. És az interjú végén mindenképpen szeretnék köszönetet mondani az aranyos gratulációkért, amiket a Kossuth-díjam átvétele óta kaptam. Köszönöm!
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
