Portré
Emma Thompson
2010-10. szám
A színészek rendszerint rendezni vágynak, esetleg popkarrierre, de vannak, akik a forgatókönyvírásban találják meg a kiteljesedést. Mint mindenben, Emma Thompson az írásban is a maximumot nyújtja,
 s rögtön első kísérletéért, az Értelem és érzelem Ang Lee-nak írt adaptációjáért meg is kapta a forgatókönyvírói Oscart. A díj szépen felkerült arra a polcra, ahol immár három éve egy másik szobor árválkodott – utóbbit Thompson a Szellem a házban-ért, a brit sznobéria legfelső berkeit és elfojtásait előszeretettel és szeretettel ábrázoló James Ivory 1993-as E. M. Forster-adaptációjáért kapta. Thompson és Anthony Hopkins párosa hamarosan még egy kosztümös Ivory-filmben adogatta egymásnak a drámai magas labdákat: a Napok romjait ugyanaz a régi szép időket idéző ódivatúság és kikezdhetetlen műgond jellemezte, mint Ivory előző filmjét – az elismerések ezúttal sem maradtak el, ámbár az alkotókat valamivel kevesebbszer tapsolták vissza a díjátadókon, mint a Szellem a házban alkalmával.
A másik fontos alkotótársat ez idő tájt a Shakespeare-feldolgozásairól elhíresült színész-rendező, Kenneth Branagh jelentette, aki a színésznő magánéletében is főszerepet játszott; házasságuk 1989-től 1995-ig tartott, s ez idő alatt öt filmben játszottak együtt. Ezek közül négyet maga Branagh rendezett: egy fifikás modern noirt (Meghalsz újra), egy keserédes társasági vígjátékot (Szilveszteri durranások) és két Shakespeare-adaptációt, az V. Henrik és a Sok hűhó semmiért filmváltozatát (utóbbit olyan Shakespeare-idegen, hollywoodi vendégmunkások, mint Keanu Reeves és Denzel Washington aktív közreműködésével). Mind közül az 1992-ben bemutatott Szilveszteri durranások volt a legkevésbé sikeres és a legszemélyesebb is egyben; a filmben szereplő baráti társaságot összeszokott baráti társaság alakította, Emma Thompson, Hugh Laurie és Stephen Fry ugyanis nemcsak a szerepeik szerint, de a valóságban is együtt töltötték egyetemi éveiket, s ugyanahhoz az egyetemi színtársulathoz tartoztak.
Hasonló családi-baráti vállalkozásban Thompson legközelebb 1997-ben, eddigi pályafutása csúcsán vett részt. Két Oscar-díjjal és további három színészi jelöléssel (Napok romjai, Apám nevében, Értelem és érzelem) valamint egy blamamentes hollywoodi bérmunkával (ez volt a Junior Schwarzeneggerrel és DeVitóval) a háta mögött Thompson bátran mondhatott igent egy olyan filmre is, melynek közönségét a legoptimistább becslések szerint is legfeljebb a művészmozik törzsvendégei jelentették. Ez volt a Téli vendég, a színész-kolléga, Alan Rickman első s mindeddig utolsó rendezése, melynek legfőbb vonzerejét Rickmanen kívül minden bizonnyal az édesanyjával, a szintén színésznő Phyllida Law-val való közös munka jelentette Thompson számára. | hirdetés
 |
|
Hasonlóan pozitív személyes és szakmai mérleggel zárult az Értelem és érzelem Ang Lee-féle filmváltozata is. Thompson nemcsak a forgatókönyvírás kihívásait ismerte meg, de leendő férjét is (a filmben John Willoughbyt alakító Greg Wise személyében). A kilencvenes években nemcsak a British Englisht flottul beszélő produkciók, de Hollywood is gyakran környékezte meg a színésznőt – az egyik ilyen volt az Elemi ösztön főszerepére való beszervezési kísérlet, mely a színésznő józan döntésének hála nem vezetett sikerre (a szerepet végül Sharon Stone kapta). Mike Nichols viszont jóval testhezállóbb szerepet kínált A nemzet színe-java című, nyíltan clintonozó politikai szatírájában, melyben Thomspon a bölcsen tűrő feleség, a Hillaryról mintázott Stanton asszony szerepét kapta a Clinton-őszre maszkírozott Travolta partnereként. Mike Nichols a későbbiekben is minőségi szerepekkel látta el a színésznőt; a Fekete angyal és az Angyalok Amerikában című tévés produkciókat vitték közösen sikerre – mindkét filmért Emmy- és Golden Globe-jelölés lett a színésznő jutalma.
Legutóbb egy romantikus komédiáért terjesztették fel Thompsont Golden Globe-ra, méghozzá egy olyanért, melyben a színésznőnek nem a szerelmesek édesanyját, hanem egy szerelembe eső ötvenest kellett alakítania (a szerelembe eső késő hatvanast alakító Dustin Hoffman oldalán). A Szerelem második látásra készítői fittyet hánytak a filmipar áldal diktált fiatalítási trendekre, s egyszerre villantottak ráncot és románcot.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
