PM Online | Korábbi cikkeink

Egyik kedvenc szobrom a Louvre-ban látható Ülő írnok, a Krisztus előtti harmadik évezredből. Kolléga. Törökülésben ül (na, ezt miként hívhatta?), előtte papirusz, kezében írónád,

szemével bizakodón tekint előre – ebben speciel különbözünk. Mikor találkoztunk, próbáltam elképzelni, mit csinált, amikor nem írt; mit olvasott, milyen zenét szeretett. A Corvina franciából átvett nagyszerű Mindennapi történelem sorozatának egyiptomi kötete kicsit az ő világába is bepillantást enged, azt olvashatom például, hogy az írnokok külön osztályt képeztek, és különleges privilégiumokat élveztek. Hát, régen volt… Persze rengeteg más is kiderül a több mint két és fél évezredet ökunomikusan bemutató, rövid, de tartalmas szövegekből: hogyan házasodtak, laktak, öltöztek, mit ettek, ittak, mivel szórakoztak, miben hittek az ókori egyiptomiak, akiknek országát végül Róma igázta le. (Kár, hogy Kleopátra orráról nincs szó.)
A Kína-kötet tárgya a Ming-diansztia 1368 és 1644 közötti három évszázada. Nem tudom, hogy Kína tényleg titokzatos ország-e ma is, a „nagy Másság”, mint az előszóban olvashatjuk. De azt igen, hogy minden Másság megismerhető (legalábbis valamennyire), s hogy Kínát különösen illik megismernünk, hisz egyre több kínai él Európában, így nálunk, Magyarországon is. A szerkezet hasonló, mint az egyiptomi s a többi kötetben: Család és erkölcs, Lakóhely és kényelem, Társadalom és közrend s így tovább. Még a konfucianizmusról és a mai Európában oly dühítőn felvizezett taoizmusról is olvashatunk, igen helyesen! Hogy a köteteket pompás képek ékesítik, tán felesleges is mondanom. Rendkívül hasznos és szép, igazán hiánypótló sorozat ez!