PM Online | Korábbi cikkeink

2011 februárjában zárul a Képek ideje – Temps d’Images Fesztivál második hároméves ciklusa, s természetesen a hatodik év is különleges vizuális megoldásokkal, mozgókép és előadó-művészet interakciójával

kísérletező produkciókat, látványos, szemet gyönyörködtető külföldi és magyar előadásokat, premiert és két munkabemutatót, koncertet, új cirkuszt és filmvetítéseket ígér a Trafóban, a Gödörben, a budapesti Francia Intézetben és a Művész moziban.
Mi mindent kínál egy fesztivál, ahol a vetített és mozgó képé, illetve a mozdulatoké a főszerep? Adrien Mondot, a francia informatikus-zsonglőr egyedülálló produkciója, a Cinématique például olyan, akár egy álomszerű utazás algoritmusokból és pixelekből épülő virtuális tájakon, digitális séta a vetített vonalakból, pontokból, betűkből és tárgyakból kirajzolódó térben. A legendás olasz társulat, a Societas Raffaello Sanzio „hang-felelősei” egy különös szimfóniával érkeznek, ahol egy kecske (!) a komponista, és ahol minden zaj, zörej, ritmus és dallam élőben, betűkből-hangokból épül. Jön Fabien Prioville, a Pina Bauschnál és a Lalala Human Stepsnél nevelkedett táncos-koreográfus legfrissebb darabja, közvetlenül a düsseldorfi ősbemutató után. Mennyire mehet el az előadó, a táncos, saját terrénumát – saját testét vagy saját konkrét színpadi helyzetét – meghatározva és védve? Szabad-e egy táncosnak behatolnia idegen területekre, átlépnie konkrét és virtuális határokat, befolyásolni a másikat. Ezekre az izgalmas kérdésekre keresi a választ a fiatal, rendkívül tehetséges művész.
Világpremier: Nigel Charnock nemzetközi hírű koreográfus, Európa-szerte ünnepelt előadóművész, aki az Arts Council szerint igazi brit nemzeti kincs, most a Forte Társulattal dolgozik – nem is akármilyen témában. A magyar történelem zűrzavarosnak is nevezhető epizódjai által inspirált darabban többek közt Petőfi-versek, valamint magyar zenék is felcsendülnek majd.