Tandori Dezső
Medvék minden mennyiségben
2011-01. szám
„Ugye – teszi fel a kérdést a kötet elején Tandori Dezső csak nagyoknak – vannak neked is medvéid?” Fontos kérdés, mert a mackós és verebes verseket csak azok tudják majd megfelelő átéléssel
 és átérzéssel továbbmesélni csemetéiknek, akik legalább néha játszanak. „Úgy értem: ha nagyon fontos vagy, akad-e valaki, aki rád szól: Te főkolompos, ugye csak rosszul játszol?” Szóval, tessék ezt nagyon komolyan venni, s a mesés rajt startvonalához csak annak odaállni, aki magától értetődő természetességgel fogadja a mi sem természetesebb tényt, miszerint Tandori Dezső medvéinek jár a sportújság. Nem holmi kitalált plüss mackókról van itt szó, kérem, sem fröccsöntött gumi verebekről. Valódi kíváncsi, sakkozó, kocogó és különc medvékről, akik olykor panaszkodnak, hogy továbbra is aprók, és megkönnyebbülnek, „ha elérik a nyomdát, s leteszik a ballada gondját”. Van köztük egy bizonyos Alacsony Maci, aki annyira alacsony, hogy még senki se látta, „ezért hát senki nem hiszi, hogy én vagyok a barátja”, s egy Körút nevű is, akiről már életében körutat neveztek el. Aztán vannak azok a macik, akiknek verebük is van otthon, bizonyos Szárnyrabocsátott Flórián, Luca és Milos, akik, ha zene van a rádióban, rácsiripelnek, bezzeg a mackóknak sose felelnek.
Tandori Dezső medvés és verebes verseiből csak úgy árad a magától értetődés. Hát persze, hogy az Agócs Írisz ceruzája nyomán életre kelt kis állatok ott lebzselnek nap mint nap mindannyiunk szoknyája körül. Ránk sandítanak a könyvlapokról, kiülnek az ablakunkba, karmesteri pálcát ragadnak, és beintenek a parkban készülődő verébzenekarnak.
| hirdetés
 |
|
Pozsonyi Pagony
90 oldal, 2650 Ft
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
