Szokács Eszter
József Egyiptomba megy
2011-03. szám
Ahogyan Lackfi János mondja a könyv fülszövegén, a nagy történeteket mindig újra el kell mesélni, József története pedig nagy történet: „Meredek, mint a bulvár, szédítő, mint egy akciómozi, miközben persze égrengető, földrengető, megrendítő nagy lelki olvasmány.”
Az írónő, Szokács Eszter, miként a Bibliai mesék sorozat első kötetében (Ádám világgá megy), most is a lehető legnagyobb alapossággal járja körül az ószövetségi történetet, melybe imitt-amott némi bulvárinfót, ártalmatlan hétköznapi titkokat csepegtet – szigorúan megőrizve a szentség szentségét. Szokács Eszter finoman és bámulatos alázattal emeli le a bibliai történeteket az érinthetetlenség magasából a gyerekek világának kutakodó, fogdosó, érzékelni akaró szintjére. Miközben felfejtődik Jákob tizenkét fiának ármánykodással, testvérféltékenységgel, emberkereskedéssel, misztikus álmokkal és Isten kegyességével fűszerezett drámája, a kis olvasók számtalan, a Bibliából ki nem derülő érdekességet is megtudhatnak. Például azt, hogy József nagyon szeretett öltözködni, mert a lányok mindig megdicsérték, ha csinos volt, vagy hogy Benjamin, amikor még egész kicsike volt, és selypített, úgy hívta Rubent, hogy Juben, Józsefet pedig Lózsefnek nevezte. A fáraó kutyája végig ásítozott, miközben ura és parancsolója az álmait mesélte, József pedig, a szóbeszéd ellenére, nem szeretett társasozni. Datolyát enni viszont annál inkább, de még neki is vigyáznia kellett rá, nehogy túl sokat egyen, és megfájduljon a hasa.
| hirdetés
 |
|
Gólem Színház Egyesület
105 oldal, 2990 Ft
Kritika (5)
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
