Hangverseny
Liszt: Magyar fantázia – Jandó Jenő és a MÁV Szimfonikusok, vezényel Kollár Imre
2011-06. szám / Fáy Miklós
Fanyalogni persze lehet, hogy a körülmények nem éppen ideálisak, hangversenyteremben kell átélni Liszt varázslatosan virtuóz és lehengerlően hatásos művének minden hangját, de akkor megint elfelejtenénk,
hogy a zenének ez az áhítatos tisztelete, amelyet a hűvösebb hónapokban elővezetünk, a zene halála is lehet. Liszt annyira kevéssé volt sznob, hogy talán ebben is illene őt követnünk, ha már az évet az ő jobb megismerésre szánjuk. A Magyar fantázia népi vagy népinek hitt dallamokat dolgoz föl, a legismertebb ezek közül a Magasan repül a daru kezdetű. A másik emlékezetes, a Koltói csárdás talán már el is felejtődött volna, ha Liszt maga nem hallja egy erdélyi, boros éjszakán, amikor is Pócsi Laci és bandája szórakoztatta az ifjú lángelmét. A kortársak szerint Liszt szemei kigyulladtak, a komponista ujjával pattogtatott, és belekiáltott a nótába, úgy viselkedett, mint valami Jávor Pál. Aztán leült, és megírta egy fantáziáját, amelyet a csárdás ihletett. Hogy pontosan melyik fantáziát, azon ma vitatkoznak kicsit a szakértők, de talán ennek a fantáziának zongorás-zenekari változata a Magyar fantázia. Amivel csak annyit akarok mondani: nem ájuldozni kell ettől a zenétől, hanem örülni neki.
Vajdahunyadvár
07. 14. 20.30h
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
