Nem hittem volna, ezért nem is foglaltunk előzetesen asztalt, de első – vasárnapi – próbálkozásunkra udvariasan elhajtottak bennünket a Kistücsökből. Arra viszont mindenképpen jó egy balatoni, déli partos nyaralás, hogy
ha kell, másnap, harmadnap is vissza tudjunk menni a szemesi csúcsétterembe, amely a vidéki Magyarország néhány kiemelkedő vendéglátóegysége közül az egyik. Néhány éve már voltunk itt, akkor kicsit fanyalogtunk a Pesti Műsor beszámolójában, bár az összkép akkor is kedvező volt.
Most már a nyitófalatoknál érezzük, hogy rendben leszünk, az etetőszékben ülő, másfél éves kis gourmet is szinte eleszi előlünk a nyúlhússal töltött, citrusos ízű mini kolbászkát és a rikítóan zöld medvehagymahabot. Nyúllal töltött, kapros, hideg töltött káposztát kérünk előételnek, és nagy öröm, hogy a hasonló koncepció dacára teljesen eltérő a két töltelék ízvilága és állaga, vagyis nem a könnyebbik megoldást választotta a konya. A kenyérbéllel sűrített, sültpaprika-krémlevest ropogós bacondarabokkal tálalják, a színek és ízek játéka itt is lenyűgöző, és frissítő a hideg, kellemesen keserédes leves. Vaddisznónyakat kapunk klasszikus krumplis tésztával, tetején miniatűr kovászos uborka „relish”, a kis darabkák szinte robbannak a szájban a szépen lepirult krumplis tésztával együtt. A hústól nem kell viszont elájulni, korrektül elkészített, de nem kiemelkedő minőség. Nagyon finom ellenben a roppanós bőrével együtt tálalt pisztráng és a csicseriborsós-cukkinis salátaköret. Az adag itt picit elméretezett, nehezen bírunk el vele, ilyen is ritkán van egy csúcsétteremben.
Időközben leszakad az ég, alapos nyári zivatart kapunk az árnyékoló vásznak csalóka védelmében, a felszolgálók viszont feltalálják magukat, és ernyővel kezükben hozzák-viszik az ételeket. Többek közt a mi almatortánkat is, amely kellemes, könnyed, és bölcsen külön tálalt fahéjmártással érkezik. Mindenképpen említést érdemel az emblematikusan jó érzékkel összeállított borlap, amely többségében ritka, különleges, kis palackszámú tételeket kínál a borfogyasztóknak. Ebben az értelemben is élményekkel gazdagodva távozunk. Legközelebb már előre foglalunk helyet. |
vissza
vissza a lap tetejére
