Kritika (3,5)
Hadak útján
2012-01. szám / SzB
Megesett már, hogy Steven Spielberg egy évben akár két filmet is készített, de a recept mindig ugyanaz: az igazi blockbuster mellett mindig ott az érzékeny oldalát felvillantó (Oscar-esélyesnek szánt) dráma is.
Az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag és az Örökké (1989) kettősét ’93-ban a Jurassic Park és Schindler listája követte. 1997-ben jött Az elveszett világ és az Amistad, 2002-ben a Különvélemény és a Kapj el, ha tudsz, legutóbb pedig 2005-ben a Világok harca – München kettős.
Az idei páros úgy marad meg a bevált recept mellett, hogy közben némi újdonsággal is kecsegtet: Spielberg első 3D-s és egyben első animációs filmjét, a Tintin kalandjait Amerikában mindössze pár nap választotta el a háborús-lovas Hadak útján bemutatójától. A megtörtént eseményeken alapuló Hadak útján egy csodaparipa története, aki megjárva az első világháborút, visszatalál korábbi gazdájához. Ahogy idén Scorsese A hihetetlen Hugóval, úgy Spielberg is saját filmes gyökerei előtt tiszteleg: a Tintin formai újításai ellenére Indiana Jones-utánérzés volt (Indy kalandjait eleve a Tintin-képregények ihlették), a Hadak útján pedig az amerikai film legporosabb klasszikusainak címzett szerelmes levél. Szokatlan, bátor és a mai nézőt próbára tevő vállalás ez a rendezőtől, filmjét ugyanis önirónia vagy kikacsintás nélkül forgatta le a ’30-as, ’40-es évek nagyszabású közönségfilmjeinek stílusában. Így a Technicolor gyöngyszemek rikító színvilága éppúgy megelevenedik, mint a Hová lettél drága völgyünk?-höz fogható negédes klasszikusok. Utóbbi hajdanán az Aranypolgár és A máltai sólyom elől orozta el az Oscart. Februárban kiderül, hogy a 60 éves recept működőképes-e még.
Hadak útján
(War Horse) | hirdetés
 |
|
Amerikai film
Rendező: Steven Spielberg
Főszereplők: Jeremy Irvine, Peter Mullan, Emily Watson, Niels Arestrup, David Thewlis
146 perc
Forgalmazó: Fórum Hungary
Bemutató: 02. 09.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
