A magyar történelem képei és emlékei
Hősök, királyok, szentek
2012-01. szám
Reprezentatív tablókon, portrékon és ritkán látható történelmi dokumentumokon keresztül idézi fel a magyarság múltjának fordulópontjait a Magyar Nemzeti Galéria kiállítása, mely a címe ellenére
elsősorban nem történelmi tárlat, hanem a kultúrtörténet szemszögéből, festményeken, szobrokon, kódexeken és kéziratokon keresztül mutatja be a magyar nép elmúlt 1100 évét.
A Himnusz és a Szózat hívószavaira épülő témák a történelmi festészeten keresztül elevenednek meg – az Árpádok korszakát megidéző „Általad nyert szép hazát…” című tematikus egység középpontjában például Munkácsy Mihály Honfoglalás című festménye áll. A Parlament épületét eddig soha el nem hagyó, 13,5 x 4,5 méteres vászon mellett a Budavári Palota báltermében helyet kapott Benczúr Gyula Vajk megkeresztelése című képe, a korona másolata, valamint Szent István Prágában őrzött kardja is. A magyarság történetének pozitívabb eseményeit az „Ész, erő és oly szent akarat…” verssorra épülő rész jeleníti meg, míg a tragikusabb eseményeket bemutató egység az „Ez a föld, melyen annyiszor apáid vére folyt…” idézet mentén épül fel.
Külön terem idézi meg a Hunyadiak korát, többek között Madarász Viktor és Benczúr Gyula festményeivel vagy Fadrusz János kolozsvári Mátyás-szobrának nagyméretű modelljével. Főművek sora dolgozza fel a török háború időszakát: a kiállításon látható többek között Székely Bertalan  négyméteres Zrínyi-kompozíciója, illetve a magyar történelmi festészet olyan emblematikus főművei, mint az Egri nők vagy a II. Lajos holttestének megtalálása – mindkettő Székely Bertalan alkotása. A tárlaton a látogató könyvtári és levéltári dokumentumok segítségével kap képet a magyar történelem és kultúrtörténet néhány fontos eseményéről, belekukkanthat többek között a Szent István törvényeinek legrégebbről fennmaradt lejegyzéseit őrző Admonti-kódexbe, Werbőczy Tripartitumába, Sylvester János Biblia-fordításába, a Habsburg-ház nőági örökösödését lehetővé tevő Pragmatica Sanctióba és a Kiegyezési törvények eredeti, a király által aláírt kéziratába. Láthatjuk az 1949-es magyar alkotmány Rákosi Mátyás által aláírt, eredeti példányát, a Himnusz és a Szózat szintén eredeti kéziratát – Erkel Ferenc és Egressy Béni zenéinek legrégebbi lejegyzéseivel –, továbbá Magyarország első, 1528-ban készült térképét is. A 84 műtárgyból álló anyag igazi kuriózum, hisz a korszerű világítástechnikának és installációknak köszönhetően ilyen formában eddig nem soha nem láthatta ezeket a műtárgyakat a közönség.
Magyar Nemzeti Galéria
08. 26-ig | hirdetés
 |
|
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
