Impresszum | Előfizetés  
  2024. március 28., csütörtök
Gedeon, Johanna

 
 
Nyomtatható változat
Interjú
Magyar művekkel debütál a Kodály Filharmónia Debrecen
2012-02. szám / Szepesi Krisztina

2011 májusától Somogyi-Tóth Dániel a Kodály Filharmónia Debrecen igazgató-művészeti vezetője. A karmester-orgonaművész nagy tervekkel vágott bele az óriási feladatba és fontosnak tartja,

hogy az általa vezetett intézmény nevéhez hűen Kodály Zoltán életigenlését és filozófiáját kövesse, ami nem csupán a zenéről szól. A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében március 20-án a fővárosi közönségnek a Belvárosi Szent Mihály-templomban is bemutatkozó zenekar programjával bepillantást enged abba, hogy az új vezető miként vélekedik a megújulásról.

Kinevezésekor valójában milyen feladatot vállalt?
S.-T. D.: Debrecen zenei kultúrája eddig is nagyon sokszínű és színvonalas volt. E hosszú évtizedek során kialakult, szerteágazó zenei paletta és a hivatásos zenei megmozdulások összehangolásával bíztak meg. Debrecenben van az ország egyetlen nem budapesti, hivatásos kórusa, és talán az ország városai közül itt van a legtöbb kiváló orgona és orgonaművész, de itt rendezik meg a világszerte híres Bartók Béla Nemzetközi Kórusversenyt is, s az egyházzenei aktivitás is igen erős. Ezen túl már 150 éve egészen kiváló zeneművészeti oktatás folyik közép- és felsőfokon egyaránt. Vagyis a feladat és a lehetőség óriási, a Kodály Filharmonikusokból a világban a helyét bárhol megálló zenekart kell létrehoznom, emellett pedig a város komolyzenei életével egészében is foglalkoznom kell, beleértve a Csokonai Színház zenei irányítását is.

Kiemelte a művészeti megújulás iránti igényét.
S.-T. D.: A kórus nagyon komoly múltja és Gulyás György alapító-vezető karnagy legendás személyisége eleve predesztinálta a hírnevet, Pad Zoltán, jelenlegi vezető karnagy munkája pedig nagy szakmai fejlődést hozott. A zenekarnál is még nagyobb hangsúlyt kell fektetünk a művészi igényességre. Olyan feladatok következnek most, amelyekben minden egyes zenekari tagnak tudnia kell a zenei funkcióját, felelősségének fontosságát. A szervezeti megújítás után olyan műhelymunka kezdődik el, ami eddig nem volt jellemző. A Kodály Filharmonikusoknak megvan az a sajátossága, hogy az együttes a szolgálati idejének felét a színházban tölti, és a két feladatkör közötti ingázás nagyon megnehezíti a koncentrált munkát. Arra kell törekednünk tehát, hogy a zenészek sokkal inkább a zenével és saját művészi munkájukkal tudjanak foglalkozni, így például az operaprodukciókat is ugyanazzal a koncertigényű műhelymunkával szeretnénk tanulni, mintha hangversenyt adnánk. Másrészt olyan műveket választunk, amelyekkel még nagyobb zenei igényességet tudunk megvalósítani. Szeretnék például a jövő évadtól Beethoven műveire koncentrálni, mert azt gondolom, ezek olyan alapvető zenei eszköztárral rendelkeznek, melyek a magas színvonalú zenélés elengedhetetlen hozzávalói.
hirdetés

A közönségnevelésről is szót ejtett, nevezetesen arról, hogyan tervezi visszacsalogatni a nézőket a hangversenyekre.
S.-T. D.: Kollégáimmal olyan műsorpolitikát kezdtünk el megvalósítani, amire már most nagyon sok pozitív visszajelzés érkezett. Úgy csinálunk ősbemutatót egy nehezebben befogadható, kortárs műből, hogy mellette közismert „slágerműveket” játszunk, ami miatt a nézők eljönnek, hogy aztán rácsodálkozhassanak a nagyszerű új művekre. A lehető legszélesebb és legigényesebb műsorpalettát szeretnénk megvalósítani.

2011. október 1-jétől a kórus után a zenekar, sőt, a két együttest összefogó egész szervezet felvette Kodály nevét. E névre már külföldön is hamarabb felkapják majd a fejüket a fesztiválszervezők és a nézők.
S.-T. D.: A külföld, elsősorban a Debrecenhez földrajzilag is közel álló, magyarlakta területek felé való nagyobb nyitás lesz a következő lépés, és természetesen Kodály személyiségét és művészi hitvallását is szeretnénk ezzel beemelni, hiszen nemzetközi szinten ő országunk egyik legfőbb ikonja, legnagyobb büszkesége. Fontos tudni, hogy Kodály életszeretete és a zenéhez való viszonyulása nem kizárólag a zenélésről szólt, hanem arról, hogyan éljünk teljes életet, melynek legyen része a zene, ami az élet legszebb és legközvetlenebb tükröződése – ahogy mondta: zene nélkül lehet élni, de nem érdemes. Kodály olyan általános szépségre való törekvést valósított meg a zenéjében, melynek megértésére az országnak is nagyon nagy szüksége lenne.

A Budapesti Tavaszi Fesztiválon március 20-án mutatkoznak be először a Kodály Filharmónia együttesei, többek közt egy ősbemutatóval.
S.-T. D.: Egy nagyon szép Dubrovay-művet, a Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfit fogjuk bemutatni, ami egy szerelmi történet, és mellette két – szintén magyar – klasszikust, Kodály Psalmus Hungaricusát és a valaha írt magyar zenék egyik legszebbikét, Vajda János Magnificatját adjuk elő. Aki ismeri Vajda művét, az szerintem biztosan eljön, aki pedig még nem, annak meg tudom ígérni, hogy bele fog szeretni. És bár e klasszikusok ismertek, de nem általános értelemben vett slágerek, azért ez a program is mutatja a közönségneveléssel kapcsolatos irányelveinket, miközben egy nagyon magas színvonalú estre számíthatnak. Arról nem is beszélve, hogy Dubrovay egyike az olyan magyar zeneszerzőknek, akik szép és érthető zenét írnak. A két közreműködő szólista, Jónás Krisztina és Szerekován János, pedig olyan hangi és emberi személyiségek, mintha rájuk írták volna a műveket.

vissza
vissza a lap tetejére | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Családi | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat
2009-2023 Copyright © Pesti Műsor