Interjú
Kisfilmek a nagyvilágból
2008-19. szám / Köves Gábor
Bár a játékfilmgyártásra ugyanez még nem áll, a hazai kisfilmkészítés igazi sikerágazattá nőtte ki magát,
amelyet olyan nemzetközi elismerések bizonyítanak, mint a Before Dawn Európa Filmdíja vagy a Szél cannes-i Arany Pálmája.  A nemzeti filmgyártásukra sokat adó franciák is szép eredményekkel büszkélkedhetnek e téren: a Zsebtolvajok Mozartja idén elnyerte a legjobb rövidfilmnek jár Oscart, kisfilmtermésük legjavából pedig a Francia Filmnapokon láthattunk ízelítőt. Ugyanitt mutatták be az Ellenállni a remegésnek című rövidfilmet, melynek producerével, Olivier Berlemont-nal beszélgettünk.
Sokakban úgy él, hogy a kisfilm csupán előgyakorlata az egész estés játékfilmnek.
O. B.: Persze a kettő együtt jár, valóban sokan kezdenek kisjátékfilmmel, hogy aztán innen jussanak el a nagyfilmekig. Franciaországban azonban az a szerencsés helyzet áll fenn, hogy a rövidfilmet önálló, autonóm műfajként kezelik. Úgy tekintik, mint egy olyan történetet, amit 5 percben mesélnek el. Nincs ebben semmiféle negatív, műfaji megkülönböztetés: ahogy van létjogosultsága egy 2 órában elmesélt történetnek, úgy van egy ötperces sztorinak is.
Meddig rövidfilm egy film? Létezik egy hivatalosan meghatározott időhatár?
O. B.: 59 perc a felső határ Franciaországban. Ezen felül nem jár a rövidfilmes támogatás, innentől nagyjátékfilmnek számít a produkció.
A fesztivál-szerepléseken és a Francia Filmnapokhoz hasonló rendezvényeken kívül milyen lehetőségei vannak egy kisfilmnek, hogy eljusson a közönséghez?
O. B.: Van egy állami filmközpont Franciaországban, amely azt szeretné elérni, hogy minél több kisfilmet láthassanak a nézők a mozikban, a rendes filmbemutatók kísérőfilmjeként. Ez persze kereskedelmi okok miatt egyre kevésbé lehetséges, mert a mozik jobban szeretik a reklámoknak és az előzeteseknek fenntartani ezt a helyet.
Maradt a fesztiválszereplés?
O. B.: Igen, fontosak a fesztiválok, de még ennél is döntőbb a tévés támogatás. A francia tévécsatornák előszeretettel támogatják a rövidfilmeket, évente 600-700 körüli az általuk játszott rövidfilmek száma. Persze ebben nem annyira a kereskedelmi, mint inkább a közszolgálati tévécsatornák járnak élen, de az ARTE és a Canal Plus is sokat ad a kisfilmekre. Persze egy dolog, bár önmagában is örömteli fejlemény, hogy rövidfilmeket is adnak a tévék, más kérdés azonban, és a nézettség szempontjából nem elhanyagolható szempont, hogy ezek mikor kerülnek adásba. A Canal Plus például kora délután szokott kisfilmeket adni, a többi csatorna pedig még ennél is korábban. Mi persze azt támogatnánk, hogy minél többen láthassák a filmjeinket, bár így sem állunk rosszul, egy-egy tévéadás alkalmával úgy 300-400 ezer nézője van a bemutatott rövidfilmeknek. | hirdetés
 |
|
Magyarországon a nagy kereskedelmi csatornák akkor vagy még akkor sem fanyalodnak a rövidfilmek vetítésére, ha már nagyon nincs mivel kitölteni a hazai gyártású filmek rájuk mért kvótáját.
O. B.: Ez részben nálunk is így van. Franciaországban egyébként az a rendszer, hogy a kereskedelmi csatornáknak – és ha jól tudom, ez az egész filmgyártásra érvényes –, a hasznuk egy részét újra be kell fektetniük a francia filmgyártásba, de ez végül is az érdekük, mert csak így lehet mindig újabb és újabb tehetségeket felfedezni. Ez alól talán csak az ARTE kivétel, amely francia-német érdekeltség.
Nyilván a kisfilmeknek is megvannak a maguk műfajbeli vagy stílusbeli trendjei. Mi számít ma rövidfilmben trendinek?
O. B.: Szerencsére rendkívül sokszínű a paletta, és ez most már így van jó néhány éve, de az igaz, hogy mostanában egyre erősebb a francia rajzfilm jelenléte, úgy veszem észre, ez lehet az új trend. Produkciós szempontból a rajzfilm egyébként jóval keményebb dió, többe kerül, jóval nagyobb apparátust igényel, mint egy élőszereplős alkotás.
Átlagosan mennyi egy francia kisfilm költségvetése?
O. B.: Átlagban ezer kisfilm készül évente Franciaországban, amiből körülbelül ötszázat támogat az állam. A támogatással készült filmek úgy 50 000 euróba kerülnek, a másik ötszáz saját zsebből készül, ezek többnyire az amatőr filmek kategóriájába esnek.
Mennyi állami támogatást lehet kapni egy rövidfilmre?
O. B.: Az igazat mondjam vagy a hivatalos verziót? Van ugye egy uniós szabály, ami kimondja, hogy egy alkotásnak maximum az 50 százalékát lehet közpénzből finanszírozni. Másrészről viszont mindenki tudja, hogy a rövidfilm nem egy kimondottan kereskedelmi műfaj, ezért a dolog úgy működik, hogy mi mondunk egy összeget, amiből nagyjából el tudjuk készíteni a filmet, és ha ezt megkapjuk, akkor mi megtoldjuk még egyszer ennyivel, hogy kijöjjön az 50 százalék.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
