PM Online | Korábbi cikkeink

Nagyon aktuális regény Fehér Béla Kossuthkiflije, és nem csak azért, mert a kiadó jó érzékkel március 15-e környékén jelentette meg. Nem nehéz ugyanis megtalálni a mai üzeneteket az egyébként 1849-ben, a forradalom végóráiban zajló cselekményben.

Fehér Béla regénye gazdag humorú történelmi burleszk. A szerző lebilincselő, archaikus stílusban beszélteti jól megrajzolt hőseit, és még arra is maradt energiája, hogy más-más korok és tájak figuráit eltérő nyelvi dialektusban, műveltségük, származásuk szerint megkülönböztetve szólaltassa meg. Forradalmi időkben járunk, de azért mindig biztonságos távolban a harcoktól: az őszinte hazafi, Kossuth-rajongó Swappach őrnagy jó érzékkel utazik a forradalom farvizén. Titkos feladatot ró magára, amikor harminc rúd bejglinek látszó bejglit kísérel meg Pozsonyból Debrecenig elszállítani, a cukrászmester házától a megrendelő születésnapi ünnepségéig. Meggyőződése, hogy a bejgli csak álca, és Kossuth-ellenes összeesküvést fog leleplezni a küldetés végrehajtásával. Járulékos haszon, hogy így tisztes távolba kerül a véres eseményektől, de azért így is kardélre hány néhány vele vitába szálló másképp hazafit.
A regény színes alakjai között keresve sem találunk kettő olyat, aki pont ugyanúgy látná a történelmi helyzetet. Aki Kossuth-hívő, az sem ugyanazt érti ez alatt, mint a másik, aki királyra és császárra esküszik, az is eltérően okoskodik, mint a vele látszólag egyetértők. Senki sem ért egyet a másikkal: kényelmesen és otthonosan eligazodunk mi is a 160 évvel ezelőtt játszódó történetben… A totális széthúzás és millió mód eltérő világkép mellett növeli komfortérzetünket a lenyűgözően hatékony besúgói hálózat is, amely postagalambok útján követi a bejglit szállító kis csapat mozgását. Swappach őrnagyot – és a vele utazó, megszöktetett menyasszonyát, valamint egy púpos grófnőt és a nyakánál megkötözött kocsist – ugyanis egy nem kevésbé cifra társaság üldözi. Utóbbiak egy halottaskocsival próbálják beérni a díszes kompániát, a kocsin két felbőszült atyával: a megszöktetett menyasszony apja maga a cukrászmester, aki ijedtében és nagy sietségében egy házi papucsban kelt útra, valamint Swappach apja, a császári besúgóhálózat egyik irányítója, egyben pedig a fia által meglopott, dúsgazdag tanácsnok.
Minden adott tehát a fergeteges komédiához, és akkor még nem is beszéltünk a vérbő tivornyákról, a felbukkanó mesefigurákról, ármányról és természetfölötti eseményekről, amelyeknek során időről időre egy dobozból előbújik „a maradék magyarok” nevű, múltbéli kísértet is. Ha úgy tetszik, utazó regény vagy modernebbül fogalmazva autós üldözés – még akkor is, ha végeredményben nem is járnak be túl nagy földrajzi területet a szereplők. Végig egymás sarkában döcögnek körbe-körbe, míg körülöttük zajlik a történelem, és bukásra áll a magyarok nemes forradalma. „Előbb-utóbb mindenki rádöbben, hogy elvbarátai veszélyesebbek, mint ellenségei! Akkor megint eljön a mi időnk!” – biztatják egymást a jövőjüket féltő spionok, akik szerint „Besúgás nélkül egyetlen hatalom sem maradhat lábon. Sebezhető óriás marad, mellét döngeti, miközben azt se tudja, széna-e, vagy szalma!” „És a becsület, Matyiő? A vasgerinc? Tudna tükörbe nézni?” – vet ellent a másik a disputában. Ízig-vérig mai regény…