PM Online | Korábbi cikkeink

A Kacat király a Lim-lomok földjén bizonyos szempontból teljesen gyerekeknek való mesének tűnhet: Kacat király lányának keresi a megfelelő kérőt, miközben meggyűlik baja mostohatestvérével, Sanda Ulrichhal.

Van benne bölcs udvari bolond, hírvivő madár, egy varázsládával-szekrénnyel utazó, furfangos diák és segítője. Világa ugyanakkor kettős, a mese mellett karcosan hétköznapi: a lomok között turkáló, mismásoló király alakja az utcákról ismert alkoholista hajléktalané, akit (időnként) bezsuppolnak a Lipótra vagy épp az elvonóra, a lányát pedig lomizó alakok kérik.
A szöveg legnagyobb kincse nyelvezete, amely bravúrosan fésüli össze a két réteget, meséjéhez illőn varázslatos, a köznapi szavak titokzatos világban olvadnak össze a ritkán használt, régies, ködös jelentésű, de létező, valamint a kitalált, de nagyon könnyen megérthetőnek érzett szavakkal. Mint rendes irodalmi mesében, itt is találunk a történetben olyan réseket, amelyeket az olvasó fantáziájának kell kitöltenie, illetve olyan logikai bukfenceket, amelyet a mesevilág számlájára írhatunk – ezek gyerekmeséhez képest talán kicsit nagyok is. A szöveg kettősségének méltó partnere Rontó Lili képeinek groteszk világa, a szeretetre méltó, de egy picit sem megszépített figurák és az eltúlzottan mesekönyvszerűre rajzolt tárgyak keveredése. Mesekönyv – a körülöttünk levő, nem annyira varázslatos világról.