PM Online | Korábbi cikkeink

Az Iparművészeti Múzeumban június közepén megnyílt kiállítás anyaga – háromszázötvennél is több műtárgy – a londoni Victoria & Albert Museum gyűjteményéből érkezett hozzánk. A tárlat 16 fejezetben mutatja be a brit múzeum történetét és gyűjteményeit – a kezdetektől egészen napjainkig. Mi a legbüszkébbek a 15. fejezetre lehetünk: itt a Londonból induló európai múzeumalapítási hullámot két intézményen keresztül mutatják be, s a kettő közül az egyik épp a magyar Iparművészeti Múzeum.

A londoni Victoria & Albert Museum megalapítására az 1851-es londoni világkiállítás sikere után, 1852-ben került sor, akkor még Museum of Manufactures néven. Alapításánál Albert herceg játszott kezdeményező szerepet, új épületének emelése pedig Viktória királynőhöz köthető, aki 1899-ben rakta le annak alapkövét – ekkortól viseli a Victoria & Albert Museum nevet. Hatására Európa-szerte számos hasonlóan didaktikus szándékkal alapított iparművészeti múzeum jött létre, Edinburghban (1854), Bécsben (1864), Berlinben (1868), Budapesten (1872), Brünnben (1873), Rómában (1874), Oslóban (1876), Zágrábban (1880) és Prágában (1885).
A Victoria & Albert Museum kurátorai által összeállított anyag a világ legnagyobb iparművészeti és designmúzeumának a történetét tekinti át a kezdeti lépésektől egészen napjaink kortárs designgyűjtéséig, többek között efféle kérdéseket feszegetve: Milyen tárgyakkal vették körül magukat az emberek az iparosodás korszakában? Mit tekintettek szépnek, mi volt a mintaadó norma? Modern probléma-e a tömegtermelés igénytelensége? Miért jöttek létre az iparművészeti múzeumok, és tulajdonképpen mi az iparművészet?
A kiállított tárgyak között például olyan unikumok is felbukkannak, mint például a mór erőd, az Alhambra makettje, valamint egy Rodin-mellplasztika, mely egyenesen az alkotótól került a múzeum tulajdonába – Rodin 1914-ben ajánlott fel 18 szobrot a Victoria & Albert gyűjteményébe, hogy saját munkásságát népszerűsítse.
A tárlat egyik legemblematikusabb alkotása egy, az 1862-es londoni világkiállításon viselt ruha, melynek selymét olyan festékkel festették meg, amelyet 1860-ban hoztak létre a kelmefestők. Korábban a kékszínű ruhák a gázlámpák fényénél kissé zöldesnek tetszettek – az új mesterséges ruhafestéknek köszönhetően a kék végre kék maradt bármilyen körülmények és időviszonyok között. Figyeljék csak meg, 150 év elteltével is olyan, mintha ma festették volna! Kék.

Iparművészeti Múzeum
09. 16-ig