Összeállítás
Mindenki egyért
2012-08. szám / Kovács Gellért
A szkeccsfilm az, amikor sok nagy művész sok kicsi filmben gondolkodik, hogy a sok kicsi együtt adjon ki egy nagy egészet. Szeptemberben Havannáról mutat nekünk rövidre vágott vallomásokat többek között Gaspar Noé, Benicio Del Toro és Julio Medem a Havanna, szeretlek! című szkeccsfilmben.
Remek alkalom, hogy szemügyre vegyük a műfaj legjellemzőbb típusait.
Városnézés, ahogy ők szeretik
Persze nem a Havanna, szeretlek! válogatott alkotókülönítménye próbálkozik először azzal, hogy sok-sok szubjektív szemszögből rajzolja meg egy város  izgalmas benyomástérképét. Az utóbbi években sorra jöttek a mozikba a különböző metropolis-szkeccsfilmek, ám hiába a Párizs, szeretlek! vagy a New York, I Love You ambiciózus etűdjei, igazán mély nyomot nem hagytak a befogadóban. Ám a Nagy Almához azért fűződik egy jóval korábbi, emlékezetes együttműködés is: Woody Allen, Francis Ford Coppola és Martin Scorsese közösködése, a New York-i történetek. Azt ugyan nem állíthatjuk, hogy a nagy amerikai mesterek remekművekkel kényeztettek minket 1989-ben, de a végeredmény még csak véletlenül sem nevezhető kínosnak. A Scorsese-féle epizód (Élettapasztalatok) mindenféleképpen emlékezetes – köszönhető ez Nick Nolte és Rosanna Arquette ihletett párosának, akik tökéletesen foglalták össze, hogy milyen izgalmakat és csapdákat rejthet egy idősebb férfi és egy nagyon fiatal nő párosa, szakmailag és emberileg egyaránt, Dosztojevszkij után szabadon.
Mi ugye mind művészek vagyunk
Van olyan is, hogy az úgynevezett szerzői gondolatok kerülnek közös kalapba – ilyenkor legfőképpen az lehet izgalmas, ahogy a nagy egók igyekeznek egymásra licitálni. Ennek ékes példája az 1963-ban bemutatott RoGoPaG, ahol Roberto Rossellini, Jean-Luc Godard, Pier Paolo Pasolini és Ugo Gregoretti igyekezte kihozni magából az európai filmművészet rettentő csúcsformáját – és a mutatvány tulajdonképpen sikeresnek volt mondható: Pasolini filmje, A túró például komoly botrányt kavart, a tragikus sorsú, született provokatőr börtönbüntetést is kapott érte. Nem fenyegette ez a veszély a Tíz perc mozisorozat (2002) alkotóit, akik két etapban, trombita-, majd csellókísérettel fogalmazták meg gondolataikat időről, sorsról és más nagyon emelkedettnek hangzó dolgokról. A stáblista itt is igen impozáns, Kaurismäki, Bertolucci, Figgis, Menzel, Jarmusch, Wenders, Szabó István és még sokan mások haladtak szép egymásutánban. A vegyérték, mint általában a szkeccsfilmeknél, most is igen változatos képet mutatott. | hirdetés
 |
|
Hajrá, magyarok!
Mi sem maradunk le szkeccsfilm-fronton, már ami a mennyiséget illeti. A magyar mozitörténet több nemzeti nagyság összefogásával készült alkotást tart számon – bár sajnos legtöbbjük az erősen felejthető kategóriába tartozik. Kevesen ismerik (és megvan rá minden okuk) az 1996-os Hirtelen halál című filmet, melyben Grunwalsky Ferenc, Szomjas György és Szőke András adott többedmagával nagy pofont a kis magyar abszurdnak. Hasonló megfontolás szülte (még ugyanabban az évben!) a Szeressük egymást gyerekek! három kisfilmjét, amelyeket Jancsó Miklós, Makk Károly és Sándor Pál követett el – tényleg nagy szeretetben, de sajnos a nézhetetlenhez közelítő minőségben.
Sokkal izgalmasabb képet mutat a Jött egy busz 2002-ből, ami az új évezred fiatal magyar filmes antológiájaként is felfogható: Mundruczó Kornél, Bodó Viktor, Pálfi György, Schilling Árpád és Török Ferenc szösszeneteit nagy várakozással fogadta a szakma és a közönség. A tomboló siker ugyan elmaradt, de kudarcot azért nem vallottak a fiúk: Pálfi Táltosembere máig az egyetlen érvényes honi „képregényfilm”, Mundruczó pedig innen dolgozta át nagyfilmmé a kortárs opera nyelvén sokkoló Szent Johannáját.
És ha magyar meg szkeccsfilm, akkor jó lenne, ha kihagyhatnánk a Tarr Béla által életre hívott, küldetéstudatos darabot, a Magyarország 2011-et, de nem tehetjük: fontos üzenettel, ismét nagy nevekkel készült, viszont lehengerlő erődemonstráció helyett sajna csak szegénységi bizonyítványt festett fel a sokat szenvedett mozivászonra.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
