Karamell
2008-22. szám / Alföldi Nóra
A libanoni rendezőnő, Nadine Labaki debütáló filmje keserédes nyalánkság, a legkurrensebb nőfilmek receptje alapján, lokál-fűszerekkel ízesítve.
Szex és Bejrút – a Karamell négy nagyvárosi nő életéről mesél, akik rendszerint egy bájosan ütött-kopott szépségszalonban találkoznak, apróságoknak tűnő drámáik, hajmosások és festések,  epilálások közt bontakoznak ki: egyikőjük egy nős férfi szeretője, a másik mániákusan fiatalítja magát, a harmadik egy régi ballépését akarja jóvátenni bármi áron, a negyedik önmagát keresi, míg a szomszédban lakó, hóbortos öreg néni mindennap szerelmeslevelet vár a múltból. Kegyes hazugságokra jövőt építgetnek, önámítások köré konstruált fantazmagóriák omlanak össze, miközben mind azon igyekeznek, hogy a felszínen minden makulátlannak tűnjön. Labaki nőként és filmjének főszereplőjeként jogosult arra, hogy könyörtelen őszinteséggel tárja fel a női lélek rejtelmeit – néhol szinte illetlen közelségből studírozza azokat, ráadásul képes arra, hogy mindeközben szeretettel és tisztelettel bánjon figuráival, férfiakkal és nőkkel egyaránt. A Karamell országának első olyan filmje 1990 óta, mely a „fontos” témákat kerülve nem beszél a háborúról, s bár tesz célzásokat – némi fanyalgással a hangjában – a helyi társadalmi visszásságokról, mégis nemzetközi nyelven beszél az asszonysorsról. Karaktereit helyenként kissé elnagyolt szituációkba helyezi, s a film vonalvezetése is némiképp darabos, de – akárcsak főhősnője – minden fésületlensége és slampossága ellenére szépséges darab.
Karamell
Sukkar banat | hirdetés
 |
|
Francia-libanoni, feliratos film
Rendező: Nadine Labaki
Főszereplők: Nadine Labaki, Joanna Moukarzel, Yasmine Elmasri
95 perc
Forgalmazó: Budapest Film
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
