Maros András
Limonádé
2008-23. szám / D. Magyari Imre
Dehogy a mi fantáziánk piszkos: a címlapon látható citrom valóban egy női mellre utal,
 mely mell a 154. oldalon bukkan elő – és nem véletlen, hogy citrom utal rá! A mű fejlődésregényként is felfogható: hogyan jut el egy tizenkilenc éves, filmes bakikat gyűjtő, kutyakedvelő fiatalember az ötkanálnyi cukorral ivott limonádétól (22.) a cukor nélkül felhörpintettig (410.), felismerve és elfogadva a nagy igazságot: a limonádé savanyú. Maros András (1971) harmadik, rendkívül olvasmányos és szórakoztató könyvének cselekménye ezen felismerés fordulatos története. Kissé kimódolt a kezdet, kissé túl szép a vég, de Istenem – ettől még igazán jól mulatunk.
Babos Tibor a pesti Zeneakadémián dühből hipós ronggyal áttörli a Floridában élő, világhírű hegedűművész, George Kedves hangszerét. Az olvasó hipó-tézise szerint ők még találkozni fognak – és lőn! Miként kerül Tibor Floridába, hogy hatnak rá az ottani hetek, s hogyan George Kedvesre és jóval fiatalabb feleségére, erről szól a könyv. Avagy arról, kissé líraibban, hogyan találja meg ki-ki saját magát. Sosem késő! A közeg kicsit steril, akadnak szeplők (elvarratlan szálak! szóismétlések! a szonáta nem kettősverseny! stb.), de sebaj! Maros tud párbeszédet írni, figurát teremteni, feszültséget kelteni, műveltsége, humora és lírája, sőt, öniróniája is van. Könyve üdítő limonádé, mely bízvást ajánlható félszeg kamaszoknak, helyüket nem lelő feleségeknek és világszerte ismert, öregedő hegedűművészeknek.
| hirdetés
 |
|
Ulpius-ház Könyvkiadó
417 oldal, 2999 Ft
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
