Már egy héttel a február 7-i rendezvény előtt tudni lehetett, hogy idén telt házzal fut a Furmint Február zászlóshajó rendezvénye, amelynek hagyományosan a Vajdahunyadvár ad helyszínt.
Szinte szemmel láthatóan érzékelhető, hogy ez az alapvetően nehezen befogadható, nehezen megszerethető szőlő- (és bor) fajta milyen széles körben vonzza a rajongókat, akik között számosan vannak újdonsült „első bálozók” is. A rendezvény szépen kitölti a Magyar Mezőgazdasági Múzeum első szintjét, a márványlépcsőkön felvonulva mindkét irányban egymás mellett sorakoznak a borászok, mintegy nyolcvanan.
Az egyik oldalhajót „a mádi kör” szállta meg, itt körbekóstolhatjuk Tokaj-hegyalja egyik jellegzetes településének termését, és megfigyelhetjük, hogy egyazon fajtából, egyazon évből, egyazon talajon mennyire eltérő borokat lehet készíteni a borász ars poeticája, stílusa és persze tehetsége szerint. De nem csak Mád, jellemzően az egész rendezvényen túlsúlyban vannak természetesen a tokajiak, hiszen a furmint alapvetően az ásványos talajon, csapadékosabb vidéken érzi jól magát, itt tud igazán nagyot alkotni. A másik házigazda ilyenformán Somló, ahol ugyancsak nagy borok születnek; a rendezvényen még ez a borvidék volt érzékelhető reprezentáció mellett jelen. Külön kiemelendő, hogy kifejezetten sok ismeretlen, fiatal borász hozta el bemutatni minden bizonnyal nagy jövő előtt álló tételeit.
A Furmint Február, mint írtuk, nem csak erre a rendezvényre korlátozódik persze, a felfutóban lévő, igen üdvös divatirányzatot mutatja, hogy egész hónapban zajlottak a helyi események, étteremi furmintvacsorák és kóstolók. A termelők szerint nyilván abban a reményben, hogy nemcsak februárban fogjuk fogyasztani a furmintot, hanem akár nem f betűvel kezdődő hónapok során is. |
vissza
vissza a lap tetejére
