Jubileumi évad a Bartók Kamaraszínházban
2013-11. szám
A dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház 60 éves jubileumi évadára készül. Az előző szezon a Fiatal Alkotók Évada volt; a Színház-és Filmművészeti Egyetem, a Kaposvári Egyetem, a Képzőművészeti Egyetem végzős hallgatói dolgoztak egy-egy produkcióban a Bartókban, ahol az ünnepi évadban,
majd az azt követő évadokban is szerephez jutnak többen azok közül, akik színészként, rendezőként, koreográfusként, tervezőként, zeneszerzőként csatlakoztak az itteni fiatal társulathoz.
A 2013/14-es évad legfontosabb küldetése, hogy a színház közösségi tér legyen. Az előző évekhez képest nem csupán több, különböző nézői érdeklődésre számító bemutatóval jelentkezik a Duna-parti színház, hanem formabontó helyszínekkel is, hiszen először lép ki a teátrum az épület falain kívüli helyszínre, iskolák tantermeibe. A színház és a néző közötti hagyományos szerepet felcserélő különleges program indult ettől az évadtól: egy irodalmi sorozat, amely a meghívott pedagógusok és egy középiskolás diák szerkesztésében jön létre.
A Vendégségben – szerkeszti a pedagógus sorozat író vendégei között híres kortárs szerzőket, drámaírókat (Garaczi László, Darvasi László, Parti Nagy Lajos, Tóth Krisztina), fiatal, pályájukat nemrég elkezdő alkotókat (Jankó Laura, Hutvágner Éva) faggatnak a tanárok, a Bartók színművészei és a helyi Viadana Kamarakórus közreműködésével. A színház legfontosabb nézőkorosztálya a középiskolás, ezért egy diákszerkesztő is lehetőséget kap, hogy a színház aulájába betérő fiatal nézők, a gimnazisták életérzéseit leginkább megfogalmazó fiatal alkotóval találkozhassanak.
Az idei évadtól a teátrum a Magyar Dráma Napján nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt; a 2013/14-es jubileumi szezon egy kortárs magyar szerző, Szálinger Balázs Becsvölgye című színművének felolvasó-színpadi estjével indult. A fiatal drámaíró költői játékossággal, ironikus humorral, pontos korrajzzal alkotta meg drámáját abból a valós történetből, amely valahol a zalai „hegyek” között született. A szerző azt járja körül tragikomikus drámájában, hogyan lehet feldobni egy unalmas életet pénzzel és egy kis hiszékenységgel. Egy kis túlzással, Szálinger Balázs az évad írója, hiszen tavasszal Moliére Amphytrion, avagy kettő van belőlem című vígjátékának verses szövege szintén az ő alkotása lesz.
A Bartók Kamaraszínház tánctagozata, a Bartók Táncszínház teljesen megújult; Vári Bertalan koreográfus Varidance táncegyüttese, amelyet a RaM Kőműves Kelemen című rock-balladájában, majd az István, a király szegedi bemutatójában láthattak, ősszel csatlakozott a Bartókhoz. Az új táncosok az előző évadból áthozott, a gyerekek és a felnőttek számára, a „családi színház” jegyében született, nagy sikerű, Pimpáré és Vakvarjúcska című Erdős Virág-mesejátékban, majd a szintén az előző évadban bemutatott Kabaré című musical felújításában dolgoznak együtt a prózai társulat művészeivel.
Vári Bertalan első bartókos bemutatója a Verslábak című táncköltemény lesz, amely klasszikus magyar költők és írók megzenésített műveire épül, a táncegyüttes és két színész közreműködésével. Tavasszal Magyar táncok címmel pedig önálló, nagyszínpadi premier, látványos tánc show készül, amelynek zeneszerzője Gulyás Levente.
A Bartók Kamaraszínház jubileumi díszbemutatója Presser Gábor – Sztevanovity Dusán – Horváth Péter A padlás című félig mese, félig musicalje. A választás nem csupán a mű családi jellege miatt esett erre a zenés műre, hanem azért is, mert a valóság és az illúzió határán játszódó zenés darab a színház közösségformáló és megtartó erejéről szól: kell egy hely, ahol minden megtörténhet, kell egy hely, ahová tartozunk. A padlás a csodáról szól, a színház pedig a csodák helye, az ég és a föld közötti mezsgye, ahol még olyan dolgok is megtörténhetnek, amelyek csak a mesében. A padlás a legsikeresebb magyar musical, amely nem csupán zenei világának és dalszövegeinek köszönheti sikerét, hanem mesehőseinek is; annak, hogy egyszerre szólítja meg a gyerek és a felnőtt közönséget. Kuthy Ágnes rendező gyerek-centrikus, jelenkori komplex színházi eszközökkel kívánja megteremteni a varázslatot. | hirdetés
 |
|
„Ehhez a darabhoz gyerekszínházi rendező még nem nyúlt. Nagyon sok színházi és musicalrendező állította már színpadra, de ami nekem fontos A padlásban, azt szerencsére még nem láttam. Úgy gondolom, hogy tudok újat mutatni: szeretnék abszolút elrugaszkodni a realitás talajáról. Varázslat, illúzió, vizualitás és gyermeki játékosság – a valóság és a mesevilág ütköztetését szeretném a nézők elé tárni. Vannak emberek, akik nagyon hisznek és szárnyakat kapnak az élethez, és vannak, akik nem tudnak elszakadni a realitástól, a földtől, a materiális dolgoktól. Óriási játéklehetőség erről beszélni, azzal a rendszerrel dolgozni, ami a darabban fellelhető” – nyilatkozta egy interjúban az olvasópróbát követően a rendező. A szereposztás különlegessége, hogy a csodanagymamát, Mamókát, Kútvölgyi Erzsébet játssza, aki annak ellenére, hogy főiskolás kora óta a Vígszínház tagja, még sohasem játszotta ezt a szerepet anyaszínházában, pedig a dalszövegíró Sztevanovity Dusán a darab születéséről írt szövegében éppen egy Kútvölgyi típusú Mamókát képzelt el: erős, őszinte személyiséget. „Amíg ilyen Mamókák vannak akár a valóságban, akár a lelkünkben, addig reménykedhetünk, hogy a jó győz a rossz felett.”
Az épület átadásának évfordulóján, december 31-én a Bartók Orfeum várja a nézőket, amelyet Csadi Zoltán szerkesztett és rendezett. Négy színész és egy zongorista arra vállalkoznak, hogy az orfeum- és kabaréirodalom ismert és kevésbé ismert dalain, valamint a műfaj legnagyobb szerzőinek írásain keresztül megidézzenek egy korszakot, és néhány pillanatra életre keltsék az orfeumot, „melyet nem szabad megízlelni a halandónak, különben megmérgeződik és elpusztul... Az orfeum a polgári morfium!”
A színházi szezon második felében két stúdiószínházi bemutató következik, elsősorban a középiskolás nézőkre számítva. Szikszai Rémusz színész-rendező egész estés előadást készít Szép Ernő két egyfelvonásosából, a Május és Az igazgató úr című művekből. A Fiatal Alkotók Évadából megismert Hegymegi Máté végzős fizikai színházrendező állítja színpadra Moliére Amphytrion című vígjátékát. Az előadás a korszerű színházi formanyelvet ötvözi vaskos népi humorral.
A Bartók Kamaraszínház és a Füge Produkció közös előadásként Dunaújvárosban iskolák tantermeiben, Budapesten a Jurányi Inkubátorházban mutatja be a Splash című művet, Scherer Péter rendezésében.
A klasszikus szórakozást kedvelőkre is gondolva a Szegény Dániel! című bűnügyi komédiát Kiss Attila, a Mezítláb a parkban című vígjátékot Lendvai Zoltán rendezésében, Vándor Évával az egyik főszerepben játssza a színház a jubileumi szezonban.
Az előző évadban csatlakozott a teátrum az Ádámok és Évák Ünnepének programsorozatához; a város és a kistérség tizenegy középiskolája vett részt az eseményen, a nagy érdeklődésre való tekintettel idén is vendégül látja a színház a diákfellépőket.
A prózai társulat a Bartók Táncszínház társulata
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
