PM Online | Korábbi cikkeink

Mostanában megszokhatjuk, hogy egy-egy új étterem hosszú időn át próbaüzemként működik, ezzel elejét veszi a kritikáknak, és időt hagy magának az ügymenet tökélyre csiszolására. Vannak

olyan helyek is, amelyek már a próbaüzem után le is adják a szerelést. A Nemo halétterem biztosan nem tartozik majd az utóbbi körbe: már a próbaüzem alatt villámsebességgel terjed a híre, szinte teljes telt házzal fut a hely a Lövőház utca sétálós részének torkolatánál.
A profizmus a legkisebb részletekig szembeötlő: átgondolt és szakszerű Facebook-jelenlét már az első kapavágások óta, képzett, vidám és villámgyors felszolgálók, az utolsó ruhafogasig átgondoltan megtervezett, egységes dizájn, gusztusos látványkonyha. A vállalás nem kicsi: tulajdonképpen tengeri halétteremben vagyunk, ahol nem a fine dining irányába indultak el a tulajdonosok, hanem a ma sokkal népszerűbb, felfutóban lévő street food vagy mindközönségesen utcai kaja vonalon. Friss tengeri herkentyűk és halak: ez ma már nem lehetetlen, de nem is gyakori Budapesten. A street fooddal szembeni elvárások pedig egyre magasabbak, városszerte készítik a legjobb hamburger listákat, jegyzik a legjobb gyrosost, falafelest, de még a talponállós-grillcsirkés hentesüzleteket is. A népszerű és faék egyszerűségűnek hitt Fish & Chips a britek nemzeti eledele, nálunk most kezdi meg hódító útját, így a Nemo – és az összes rivális – könnyűszerrel benne lehet a top 5-ben…
Ezt most nem is tesszük próbára, szemben a rendkívül figyelemfelkeltően tálalt, de sajnálatosan alulfűszerezett tengeri hallevessel. A lé pedig többre hivatott: sűrű, forró, az asztalon található sóval, borssal új életet lehet lehelni belé. Az egészen diribdarabosra szétfőtt haldarabokon viszont már nem lehet segíteni; valószínűleg szerencsétlen dolog egész nap tűzön tartani a levest, mert a halak csak pár percig bírják az ilyesmit cérnával. A lazacpogácsás hamburger jó választásnak bizonyul, friss, ízletes benne a hal, kellemes és kissé pikáns a zsemlében lévő mártás, megfelelő a saláta, zöldség, halhús arány. A zsömle lehetne kicsit izgalmasabb, de nem sírunk miatta, főleg mert a köretként tálalt sült krumpli frissen készült, ropogós és tűzforró, örülünk neki. Ami azt illeti, a frissen grillezett bébipolipok is követhették volna a sült krumplik példáját, langyosan sokkalta kisebb az élvezeti értékük, nehezebb is vágni, rágni, mintha közvetlenül a grillről érkeznének az asztalhoz. A minőség rendben van, nem tűnik fagyasztottnak az áru, nem rossz a fokhagymás olívaolaj sem, de a hőmérsékleten ez a fogás elvérzik így.
A szinte ellenállhatatlannak hangzó mandulás-gyümölcsös crumble-re közel negyedórát kellene várni, így mégis ellenállunk neki. Ha a felszolgálunk már rendeléskor figyelmeztet erre a körülményre, időben megrendeltük volna, így utólag csak azt köszönhetjük meg, hogy az időnket megspórolta azzal, hogy jelzett. Amikor vacsorára jövünk, már okosabbak leszünk, és az sem mellékes, hogy a vacsorakínálat valamivel bővebb és még izgalmasabb.