Interjú
Janus Pannonius verseitől a Nova Kultúr Zenekarig
2014-02. szám / Pavlovics Ágota
A 40 fős Honvéd Férfikar világszerte egyedülálló, Európa egyetlen hivatásos férfikórusa. A Magyar Örökség, Prima Primissima, valamint Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjas együttes rendkívül gazdag repertoárral rendelkezik. Műsorán oratorikus művek, népszerű operák, örökzöld operettdallamok,
a férfikari „a cappella” kórusirodalom legjobb alkotásai egyformán megtalálhatók. Strausz Kálmán Liszt-díjas karnaggyal, a kórus karigazgatójával beszélgettünk.
Január 23-án a Művészetek Palotájában ünnepelte Marót Viki és a Nova Kultúr Zenekar a tízéves születésnapját. A jubileumi koncert vendége a Honvéd Férfikar volt. A telt házas koncertnek óriási sikere volt, ráadásul a kórustagok ezen az estén a szokásostól eltérő öltözékben jelentek meg.
S. K.: Valójában egy nappal korábban, a Magyar Kultúra Napján viseltük első alkalommal az egyik új ruhánkat. Régi vesszőparipám volt, hogy legyen olyan öltözékünk, amely megkülönböztet bennünket, amikor másokkal lépünk fel, amikor minden szereplő szmokingban van a színpadon. Ez az elegáns fekete ruha, diszkrét arany díszítéssel a gallérján nemcsak azért jó, mert alaposan ráfért a frissítés a ruházatunkra, hanem azért is, mert a kórus gyakran áll hosszú ideig reflektorfényben, ezért fontos a könnyű, kényelmes ruha. Másik öltözékünk, amelyet a crossover koncerteken viselünk, lazább, könnyedebb, ugyanakkor visszafogottan elegáns, fekete ingből és piros, kárókockás mellényből áll. Hamarosan lesz egy háromnegyedes kabátunk is, ami a szabadtéri rendezvényeken fog segíteni abban, hogy a kórus megjelenése egységes képet mutasson.
A Honvéd Férfikar közreműködik a Nemzeti Színház Johanna a máglyán című előadásában, amelynek Ön a karmestere. Hogy sikerült a közös munka?
S. K.: Több évtizedes álmom valósult meg ezzel az előadással. Már a 80-as években gondolkoztam azon, hogy Arthur Honegger Jeanne d’Arc című dramatikus oratóriumát elő kellene adni, de elégedetlen voltam a dramaturgiával. Ez a mű eredeti formájában dramatikus oratórium. A Budapesti Stúdió Kórussal és a Honvéd Férfikarral szerettem volna előadni ebben az eredeti változatában, ezért felhívtam Vidnyánszky Attilát, és megkértem, rendezze meg a művet. Ő meghallgatta a darabot, és lelkesen igent mondott, sőt, felvette a Nemzeti Színház műsorába. Óriási munka következett ezután, hiszen meg kellett tanulnunk kotta nélkül, és bonyolult színpadi mozgásokat is el kellett sajátítani. A végeredmény zseniális lett. Tavasszal is műsoron lesz a színházban és vendégfellépésre is megyünk vele, március 15-én Bécsben a Burgtheaterben adjuk elő.
A Honvéd Férfikar három koncertből álló hangversenybérletének következő estje március 7-én a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében lesz. Milyen zenei élményben lesz részük azoknak, akik meghallgathatják A német romantika férfikari művei című hangversenyt?
S. K.: Bérletsorozatunkban először tavaly október 31-én Cherubini Requiemjét hallhatta a közönség, február 7-én pedig a 20. és 21. századi kortárs szerzők férfikari műveiből adtunk válogatást. Ezen az esten Riederauer Richárd, a férfikar másodkarnagya vezényelt. Március 7-én pedig a német romantika férfikari művei lesznek műsoron. Matthias Brauer, a Párizsi Rádió Énekkarának karnagya vezényel, Szilasi Alex zongoraművész működik közre. Eredetileg februárban került volna sor a romantikus férfikari művek estjére, de Brauer karnagy úr betegsége miatt kénytelenek voltunk megcserélni a két koncert programját. Hogy milyen élmény lesz? Tekintve, hogy a romantika a férfikari művek Mekkája, egész biztosan pazar.
| hirdetés
 |
|
Milyen együttműködést alakított ki a kórus az Operaházzal és az Erkel Színházzal?
S. K.: Már az Erkel Színház újranyitása előtt is négy operában énekeltünk (Aida, Don Carlos, Bánk bán, Hunyadi László). Ebben és a következő évadban A bolygó hollandiban, a Carmenben, A bűvös vadászban és a Hunyadi Lászlóban lépünk majd színpadra.
Milyen feladatok várnak a felsoroltakon kívül Önökre ebben az esztendőben?
S. K.: Idén lesz az I. világháború kitörésének századik évfordulója. Ebből az alkalomból öt kitűnő zeneszerzőt (Vajda János, Orbán György, Csemiczky Miklós, Selmeczi György, Gyöngyösi Levente) kértünk fel művek megírására. A pályaművek megtanulása – hiszen kortárs darabokról van szó – időigényes, már dolgozunk rajta. A műveket fel is fogjuk venni. A bemutató előadás pedig novemberben lesz a Művészetek Palotájában. A minden tekintetben izgalmasnak ígérkező esten a Honvéd Táncszínház is társul hozzánk, a koreográfiát Zsuráfszki Zoltán készíti. Folytatjuk a lemezfelvételek sorát is. A 2011-es jubileumi Liszt-év alkalmából a szerző Szent Szaniszló oratóriumát, Requiemjét, valamint a rendkívüli ritkaságnak számító A négy elem című művét is CD-re énekelte a kar. Örömünkre a tervezett tavalyi megjelenés helyett idén végre kiadásra kerül a Nemzedékek zenéje című CD is. Szeretnénk egy karácsonyi CD-t is összeállítani, valamint egy Liszt, Brahms, Schumann ritkán játszott vokálszimfonikus műveiből álló lemez is szerepel a terveink között.
Önök énekelték első alkalommal Kodály Zoltán egyetlen német nyelvű művét is. Ezt a különleges darabot is hallhatja a közönség?
S. K.: Kodály Zoltán kiadatlan, férfikarra írt, Gesang der Ungarn (A magyarok éneke) című, német nyelvű versre komponált kórusművét a zeneszerző özvegye, Kodály Zoltánné engedélyével adtuk elő. Ezen az esten felcsendült Szalai Katalin 22. zsoltára, Vajda János Pannonii Carmen című műve és végül, de egyáltalán nem utolsósorban Csemiczky Miklós Janus Pannonius versére írt a cappella darabja is. Az utóbbi érdekessége, hogy a szövege rendkívül sikamlós.
Ön számos alkalommal vezetett mesteriskolákat Olaszországban, Németországban, az Egyesült Államokban és Japánban. Tud még erre időt szakítani?
S. K.: Szerencsére a mesteriskola nem jelent folyamatos munkát. Ha hívnak, és tudok időt szakítani, megyek, mert meggyőződésem, hogy az ember a tehetségének és a szorgalmának köszönhetően megszerezett tudását át kell adja a következő generációknak.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
