Mozi a szabadban - kertmozi körkép
2008-31. szám
A Házibuli folytatódott. A nyolcvanas évek hajnalán járunk: Vic számára nagy gondot jelent az első komoly szerelem,
de a bájos kamaszlány és a délceg Phillip számára nem létezhetnek leküzdhetetlen akadályok. A fiatalok – Vladimir Cosma zenéjére - egymás karjában végzik, és lám, az égiek is szeretik őket, mert csókjukra ezernyi petárda robban, és az eget lilára festi a tűzijáték. Bár a speciális effektusok már 1982-ben is igen magas fejlettségi fokon álltak, a csókot aláfestő égi tüneményre a világnak csak egyetlen pontján került sor: a margitszigeti Vörösmarty Kertmoziban, ahol az augusztus huszadiki előadást nem csak a szúnyoghad, hanem a hagyományos népünnepély színpompás záróakkordja kísérte.
Jó időben jó szórakozás a kertmozi! – imigyen szólt a szocialista reklámkampány, egyike azoknak a korabeli szlogeneknek, amelyek (a „cipőt a cipőboltból” klasszikusával egyetemben) a mai napig is csak helyeslést válthatnak ki a publikumból. A népszórakoztatásnak ugyan számos fajtája tűnt el a süllyesztőben, de a kertmozi – bár a szigeti Vörösmarty, vagy a kőbányai Csajkovszkij ma már nosztalgikus emlék csupán – sikerrel mentette át magát az új világba. Noha egy darabig úgy tűnt, a mozizásnak ez a nyáridőben igen népszerű formája vesztésre áll a fedett műintézményekkel szemben, mára – igencsak örvendetes módon - újra megszaporodtak a nyíltszíni mozizást kínáló helyek Budapesten és a vidéki városokban. Ez amúgy világjelenségnek mondható, hiszen alig akad olyan európai város, ahol ne hirdetnék a falragaszok az ilyen-olyan utcai, mozis happeningeket, legyen az házfalra történő vetítés vagy a főtéren felállított óriásvászon attrakciója.
BEST OF KERT: A hazai legjobbak
 Holdudvar KertMozi
A régi kertmozis hagyományokkal bíró Margitszigeten a Holdudvarnak köszönhetően ismét lehet filmet nézni; hol zenést, hol franciást. Ide, a kertbe költözött ugyanis a Francia Intézet méltán népszerű, MoziKedd-sorozatának nyári tagozata is, és ez egyet jelent a premier előtti vagy a hazai mozikba el sem jutó francia filmkülönlegességek felbukkanásával. Legközelebb augusztus 26-án lesz francia est: a Szerelem száll a szélben című nagyon szerelmes és nagyon francia alkotást vetítik. Augusztus 13-án pedig a Shine a Light-ot, Scorsese mozgalmas dokuját Mick Jagger kisegyütteséről.
Helyszín: Margitsziget, a régi Casino helyén
Jegyár: 500 Ft
1. Soproni Tűztoronymozi – Nyári mozi a csillagok alatt
Sopron eddig is hídnak számított az osztrák-magyar kapcsolatok terén, ám a híd és a város egyidejű emlegetése mostanáig inkább a nagyszámú, helyben készülő fogorvosi hidakat jelentette, mintsem a kulturális kapcsolatokat. Klaus Sommernek, a Soproni Tűztoronymozi szervezőjének köszönhetően ez a nyár minden bizonnyal a kulturális hídverésről fog szólni, az első alkalommal megrendezésre kerülő Tűztoronymozi legalábbis ezt tűzte ki célul: a két ország filmkultúrájának felfedezését. Az augusztus 2-ig tartó kóstolóra, amely nemcsak filmes, de boros és kulináris ismerkedést is kínál, nem máshol, mint a város 61 méter magas, barokk stílusú tornyának árnyékában, a várfalnál található „láthatatlan” teraszon kerül sor, amely 270 fő számára biztosít férőhelyet.
Helyszín: Sopron, Tűztorony
Jegyár (napi mozijegy): 1200 Ft
Kapunyitás: 19.00
Vetítések: 21.00 – 00.30 | hirdetés
 |
|
Tér-Film-Zene
2004 óta létezik a rendezvény, melynek tavalyig a Parlament előtti, Kossuth téri parkoló adott otthont, de vélhetően a tér egyébirányú rendezvényei (sátor- és kordonállítási akciók, tömeggyűlések stb.) miatt a kivetítő idén a Westend Tetőkertjére költözött. A magaslati különbségtől eltekintve minden a régi, vagyis nemcsak a mozikból jól ismert sikerfilmek, hanem zenés műsorszámok és tévétörténeti visszaemlékezések (magyarul: régi, tévés örökzöldek) is színesítik az augusztus 3-ig tartó, non-stop programsorozatot. A vetítéssorozat az idén 70 éves Szabó István remekével, az Oscar-díjra jelölt Bizalom vetítésével zárul.
Helyszín: Westend Tetőkert
Ingyenes
Kertek+mozik Budapesten:
Fecske Terasz – Komjádi uszoda teteje
Fő tér – Óbuda
Szimpla Kert – Kazinczy utca 14.
Kertmozi-történet
Miként azt Kádár Anikó egy Népszabadság-beli cikkben megírta, a kertmozik hazai elterjedése nem másnak, mint az 1918-as spanyolnáthajárványnak köszönhető. A járványveszély miatt ugyanis hatóságilag korlátozták a budapesti szórakozóhelyek, így a mozik látogatását is, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy a filmszínházaknak csak minden második sorába lehetett jegyet eladni. Mindez természetesen nem tetszett a mozisoknak, akik ezáltal jelentős veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni, és mint oly sokszor, ezúttal is a kényszer szülte az új divatot. Révész Artúr találta fel először magát a bajban: a több budapesti mozit üzemeltető vállalkozó hamarosan megnyitotta a Városligeti fasor és az Aréna út sarkán a főváros első, az egyszerűség kedvéért Kertmozi-ra keresztelt kertmoziját, melynek első vetítését 1920. április 24-én tartották.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
