Valószínűleg sosem fogjuk megtudni az igazságot, pedig na-gyon kíváncsi lennék,
milyen fejet vágtak az amerikai AMC illetékesei, amikor Matthew Weiner, a Maffiózók egyik alkotója felvázolta elképzeléseit új sorozatát illetően. Bár az országos sugárzású amerikai társaságokhoz képest az előfizetéses kábeltévék könnyebben adnak zöld utat a kockázatosabb projekteknek is, mégis igen nehezen tudom elképzelni azt a jelenetet, amikor a Mad Men ötletétől megrészegült döntnökök egymásba karolva járják díjesőt vizionáló örömtáncukat vállalatuk tárgyalójának asztalán. Ha engem megkérdeztek volna, én biztosan lebeszéltem volna őket egy olyan sorozat megvalósításáról, amelyben a korhű miliő megteremtése, vagyis a bútorok, a sminkek, öltönyök és a kiskosztümök kábé annyiba kerülnek, mint egy mezei drámasorozat teljes évadnyi költségvetése, ráadásul a játékidő nagy részében nem történik más, minthogy csillogó hajú, simára borotvált arcú férfiak cigarettáznak, és reklámstratégiákról beszélgetnek egy irodában, valamikor a hatvanas években, New Yorkban. Nagyjából akkortájt, amikor a hímsovinizmus és a dohányfüst még minden munkahelyen büntetlenül keveredhetett a levegővel – és a modern marketing művelése számított az egyik legtitokzatosabb nagyvárosi mesterségnek. Szerencsére engem nem kérdezett meg senki, így aztán az AMC bátran belefoghatott történelmének első saját gyártású sorozatába, amely szépen el is nyerte tavaly a legjobb drámaszériának járó Arany Glóbuszt. Teljes joggal és megérdemelten.
|
vissza
vissza a lap tetejére
