Kritika (4,5)
Elragadó cukros néni, avagy 240 édes perc Madonnával
2008-37. szám / Sinkó Dóra
Míg a bulvársajtó Madonna magánéleti és egészségügyi problémáitól hangos, a pop nagyasszonya már a legújabb albumának turnéján varázsolja el közönségét,
 és mondanom sem kell, kirobbanó formában van. A díva nyáron töltötte be 50. életévét, de a hírekkel ellentétben egy csöppet sem tűnik megviseltnek. Olyannyira nem, hogy – rajongói legnagyobb örömére – esze ágában sincs nyugdíjba vonulni. Sőt: a közelmúltban 10 éves szerződést írt alá a Live Nation koncertszervező céggel.
Az augusztus 23-án Cardiffban induló világ körüli turné, amely a Sticky & Sweet Tour, azaz a Ragadós & Édes címet viseli, a Hard Candy albumot hivatott népszerűsíteni. A hatalmas sikert aratott Confession On a Dance Floor album után nem is árt egy kis reklám Madonna új lemezének, amely talán nem tartozik az énekesnő legjobban sikerült munkái közé, noha így is szépen fogy a polcokról.
De ne legyünk túl mohók! A Confession album és turné óriási robbanása után hagyjuk kissé megpihenni a popistennőt. Nézzük el neki, hogy a mostani fellépésein kissé háttérbe szorítja a színpadi látványt, és jobban koncentrál a zenei eszközökre. S ha már kínálja, kóstoljunk bele ebbe a ragadós és édes előadásba, melyet 2008-ban tálal elénk az énekesnő!
Mivel legnagyobb bánatunkra Mrs. Ritchie nem szívesen látogat át az egykori vasfüggönyön túlra, így sajnos Magyarországra sem, irány a berlini Olimpiai Stadion, turnéja harmadik állomása! Kisebb színpad, kevesebb látványos elem, a táncosok koreográfiája is visszafogottabb. De emiatt a legkisebb mértékben sincs okunk a csüggedésre. Madonna ugyanis nem az a fajta előadóművész, aki megelégedne az átlagossal, a könnyen felejthetővel. Most is apró, színes figyelmességekkel lepi meg közönségét. Többször veszi kezébe az elektromos gitárt – és mi tagadás, egyre jobban játszik rajta. Lehet, hogy egy-két táncleckét lecserélt gitárórára? Együttesével sokszor rock bandákat megszégyenítő intenzitással csap a húrok közé, a hitelesség kedvéért néha még egy-egy hatalmas ordítás is belefér a performanszba.
Az erőteljes, impulzív kezdés után – amelyben Britney Spears is helyet kapott a kivetítőn egy duett erejéig – öltözékével és táncával a kilencvenes évekbe röpít minket az énekesnő és csapata. Egy rövid mezcserés szünet, természetesen kifejezetten a koncertre készült videovetítésével, és már ott is áll a színpadon egy csoport bohém, tiri-tarka ruhába bújt zenésszel. Kezdődhet a mediterrán fieszta – cigányzenével és tánccal. Vidám forgatag, egy kis roma folklórral fűszerezve. Szép és ügyes próbálkozás, de talán egy kicsit kirakatszaga van. Táncolni azért nyugodtan lehet rá, főleg ha olyan slágerekkel dobja fel, mint a La Isla Bonita. | hirdetés
 |
|
Ezután mi is szusszanunk egyet az énekesnővel, aki a koncert felépítésénél láthatóan nagyon ügyelt arra, hogy egy kiadós ugrálás után gitárral a kezében megpihenhessen. Ahogy az várható, minden korszakból csendülnek fel dalok, persze ez szinte kötelező egy ilyen zenei múltat a tarsolyában tudó művésznél.
Madonna esetében persze a politikai felhang is előre borítékolható, a világ egyik legnépszerűbb – ha nem a legnépszerűbb – énekesnője turnéról turnéra sokkoló felvételekkel próbálja felrázni rajongóit a világ politikai és természeti válságaival kapcsolatban. Az üzenet természetesen a mostani koncertről sem hiányozhat, noha az amerikai választások közeledtével ez most inkább egy jól sikerült Obama-kampányfilmre emlékeztet. Mindenesetre a német közönségnek tetszett az első fekete elnökjelölt elmosódó képével záruló videó, hatalmas üdvrivalgással fogadták a nemrég szintén Berlinbe „turnézó” demokrata Messiásról készült felvételeket.
A színpadra visszatérve, lássuk, hogy miért érdemes elrohanni a jegyirodába belépőt vásárolni a közelgő bécsi koncertre. Az új album számain kívül a show-ban helyet kapott a Vogue, a Like a Prayer, a Borderline, a Ray of Light, az Get Into the Groove, a Music, a Human Nature, a Hung Up, a Die Another Day, valamint a You Must Love Me is. Az énekesnő ráadással már nem fárasztotta magát, a parádés zárás után azonban így is elégedetten távoztak a hűvös németek, na meg a Berlinig zarándokló lengyelek és magyarok. Az biztos, hogy Madonnát legalább egyszer látni kell élőben koncertezni, így tehát aki teheti, ugorjon át Ausztriába szeptember 23-án és töltsön el felejthetetlen két órát a pop mágusnőjének bűvöletében!
Hátha többet már nem lesz rá alkalom.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
