Minden évben van egy vagy két nap, amikor derűs az ég, süt a nap, talán csak a sugarak dőlés­szöge olyan furcsa, és úgy hullanak a levelek… Hogy is? Ahogy az élet utánozza a művészetet. Szóval úgy hullanak, mint Huszárik Zoltán filmjében, a Szindbádban. Minden ok nélkül, mert nincs se szél, se hideg, a levelek mégis potyognak, megállás nélkül.