A nap korongja izzó gömbként emelkedik a látóhatár felé, a fűszálakon még harmatcseppek hin­táz­nak. A tengerként hullámzó fűmezőből szigetként magasodik ki egy-egy magányos fa lomb­ko­ro­ná­ja. Ez a szavanna, a tekintélyt parancsoló nagyvadak, a fürge antilopok, a színpompás