RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2019. október 20., vasárnap
Vendel, Irén

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
DVD
A sztárok nem Liverpoolban halnak meg
2018-12. szám / Dercsényi Dávid

A nemrég elhunyt Bernardo Bertolucci egyik nagy húzása volt, amikor Marlon Brandóra és Maria Schneiderre rázárta azt az ajtót Párizsban 1972-ben, majd megtörtént, ami megtörtént, máig ható
jelleggel. Színészek eljátszották, megélték, más nem nagyon kellett – a film utóléte és visszásságai sem tudjak ezt megcáfolni.
Két jó színészünk most is megvan: Annette Bening és Jamie Bell. Előbbi az öregedő színésznőként, akit amúgy Gloria Grahame-ként is­mer a világ, tér vissza Angliába, hogy újra lássa jóval fiatalabb egykori szerelmét, Peter Turnert, akivel csak két évvel korábban volt kap­cso­la­tuk. A kései találkozó persze tálcán kínálja a lehetőséget szerelmük felidézésére. Ugyanez a lehetőség a filmnek ugyanígy adva van, és Paul McGuigan rendező él is ezzel. Mi az, hogy él, lubickol a le­he­tő­ség­ben.
Olyan kaszabolást rendez a vágóasztalon, hogy bizonyos jeleneteket Gaspar Noé sem tudna megérteni. Virtuózan variálja a fényeket, je­le­ne­ten belül váltunk helyszínt, idősíkot. Mégsem valamiféle kísérleti film születik. Nem, mert sajnos McGuigan jobban elvan a szösz­mö­tö­léssel, a filmzene CD playlistjének összeállításával, az 1980-as évjáratú autók összeállításával. Túlságosan lefoglalja a liverpooli munkáscsalád akcentusának felidézése, a korabeli flanelingek, szvetterek össze­pá­rosítása a megfelelő hajviselettel. Ahelyett, hogy összezárná Bellt és Beninget, majd beindítaná a kamerát. Mert ők elvitték volna ezt a történetet. Ehelyett a lehető legkiszámíthatóbbra írta meg a forgatókönyvet, rengeteg retró, némi irónia, minimális humor, zenezuhatag. Jutalomjáték? Főhajtás Grahame személye és művészete előtt? A szándék érezhető, az igény megvolna rá. De leginkább a kihagyott gólhelyzet utáni kiábrándult csalódás érzése marad a végefőcímre.
A gyerekével közel egykorú férfival kapcsolatba kezdő díva története pedig nagyon izgalmas is lehetne, és ez a két színész beszélhetne a társadalmi tabukról, nem csak utalhatna a sztárság és a szülői szerep problémáira, a sort hosszan lehetne folytatni. De ehhez nem ártana karaktereket teremteni, nem pár jel­lem­vonást ismételgetni. A díszletek és kellékek elrendezése helyett érdeklődni kellett volna a két figura iránt. Így végül egy slágermúzeumi, 105 perces videoklip kerekedik a végére, ami pedig még abszurd módon a színészeket is háttérbe szorítja valamelyest. A filmet az sem menti, hogy jól megríkatja a nézőit, ez is érezhetően ki van számolva, sőt egy idő után mintha csak ebben bízna a rendező, és az mindig rossz jel, ha a rendező arra apellál, hogy tessék, nézők, sírjatok, mert ennél jobb nem jutott eszembe.

DVD
Kritika (2)
Bontonfilm

Gloria Grahame (1923-1981) legismertebb filmjei
1959 – Odds Against Tomorrow
1956 – A sosemvolt ember
1955 – Oklahoma
1955 – Nem úgy, mint egy idegen
1955 – A pókháló
hirdetés

1954 – Naked Alibi
1954 – Emberi vágy
1954 – The Good Die Young
1953 – Búcsúlevél
1953 – Man on a Tightrope
1953 – Üvegfal
1952 – A szörnyeteg és a szépség
1952 – Hirtelen félelem
1952 – Makaó
1952 – A világ legnagyobb látványossága
1950 – Magányos helyen
1947 – A cingár férfi dala
1947 – Kereszttűz
1946 – Az élet csodaszép


vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor