RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2019. október 18., péntek
Lukács

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
DVD
Brightburn – A lángoló fiú – Cenzúrázatlan változat
2019-09. szám / Dercsényi Dávid

„De hát melyik gyerek nem egy szörnyeteg?” – teszik fel a kérdést a film egy pontján, azt a kérdést, ami egyrészt mindenkinek saját/megélt tapasztalata, másrészt a horrorfilmek nagy hányadának kiindulópontja.

Aki szülőként (vagy gyerekként) eltöltött már bizonyos időt köznevelési intézményben, az tudja, nincs olyan kis közösség, amelyben ne lenne egy-egy fura gyerek, akiből simán kinézni, hogy az űrből pottyantották ide azért, hogy adott időpontban beindítsa a világvége fedőnevű akciót. A horrorfilm-történelem is bővelkedik a kis fura karakterekben az Ómen Damienjétől Az ördögűző Reganján át a Looper Esőcsinálójáig.
Kellően fura szerzet Brandon is, nem annyira, mint az Ari Aster-féle Örökségben a Charlie-t alakító Milly Shapiro, de épp eléggé, és még ráadásul zseni is, remekül rajzol, alvajáró és mindezek tetejébe még kamaszodik is. Nem sok ez egy kicsit?
David Yarovesky filmjének alighanem ez a fő kérdése. A gyerekkor, kamaszkor titkai és sérülései tényleg bőven elég anyagot adnak egy horrorfilmhez, pár klasszikus született is ilyen alapállásból. De ezt mintha a rendező is tudná, mintha ez kevés lenne neki. Folyik hát a vér, hogy megkapja a magáét az is, akinek nem elegendőek a szokásos ijesztgető effektek. De kap az arcába a vidék Amerikája is, sőt az amerikai médiavalóság is. Hogy mostanában jól mennek a szuperhősfilmek? Emeljünk át onnan is valamit.
A horror műfajában épp most izgalmas új irányok jelentek meg, az Örökség drámaisága vagy Jordan Peele filmjei a maguk humorával, szürrealizmusával, mélyebb rétegeivel arról tanúskodnak, lehet előrelépni. A Brightburn viszont inkább halmozza az elemeket és rétegeket, de nem tud esztétikai szinten szintetizálni, azaz inkább lesz zavaróan eklektikus, mint valami forradalmian új. Inkább trendieskedni próbál, mintsem átgondoltan újat alkotni. A megengedőbb verzió pedig az, hogy annyi mindenről szeretett volna beszélni a rendező, hogy nem tudta kézben tartani a filmet, de ez Hollywoodban elég ritka baleset szokott lenni.
hirdetés

Így aztán a történet a kisvárosi Amerika egy kevésbé szerencsés családjáról inkább ürügy lett, mintsem olyan erős metafora, amely akár egy kor szorongásainak, félelmeinek a kivetülése tudna lenni, mint mondjuk a Romero-féle zombik a 60-as évek végének Amerikájában. Holott egy klímakatasztrófától rettegő, a populizmus fellángolásának idején élő világra épp ráférne egy ilyen alkotás.

DVD
Kritika (3)
Bontonfilm

vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor