RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2018. augusztus 19., vasárnap
Huba

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
DVD
Éjféli látomás
2016-07. szám / Gulya István

Jeff Nichols filmjei több jelentést rétegeznek egymásra. Ilyen volt a Fegyverek és emberek és a Mud, és ilyen az elemző írásokban legtöbbet hivatkozott Take Shelter is, ez a családi drámát és a világvége-víziót sajátosan ötvöző kisrealista alkotás. Az Éjféli látomás sem lóg ki a sorból.

Alapvetően két fő tartalmat gyúr egybe: a (gondolkodásában) felnőtté érő gyermek szülői elengedését a transzcendens dimenzióelmélettel (egyszerűbben: ezen a mi kis világunkon kívül túl léteznek mások is). Úgy, hogy közben számos műfajjal kacérkodik, a szektás thillert a megszállt lélek horrorjával, az utazós-üldözős filmet a családi drá­má­val, az akciót a sci-fivel vegyíti, illetve mindezt egybegyúrja.
Alton (Jaeden Lieberher) sötét foncsorú úszószemüvegben lapozza kedvenc képregényeit a kocsi hátsó ülésén, miközben apja, Roy (Michael Shannon) és apja barátja, Lucas (Joel Edgerton), akiről csak később derül ki, hogy egyébként rendőr, robog az éjszakában. Me­ne­kül­nek. Egy szekta elől, amely mindenáron meg akarja kaparintani a kisfiút – hiszen vállalása, boldogsága, létezése alapja. Alton szeméből ugyanis (nagy fájdalmak közepette) időnként nagy robajjal varázsos kék sugarat lövell, egy édenszerű létezés lehetőségét közvetíti, és általában véve: emberfeletti dolgokra képes. Őt akarja nyilván az FBI-ban megtestesülő hatóság is, mert míg a szekta a megváltást látja benne, a hatalom a fegyvert – kivéve a gyerekes-naiv kódfejtőt (Adam Driver) –, az üldözők száma így hamar duplikálódik. A szülők ellenben „csak” a gyereket látják. Apa és a jó barát anyához (Kirsten Dunst) igyekszik, mert Alton előrejelzése szerint eljött az idő, hogy azon a helyen legyen, ahol kell. Mert a fiú nem idevaló.
Ennél költőibb és lényegre törőbb értelmezése a szülői fennhatóságból kilépő kisembernek nem nagyon van. Történetében és képeiben Nichols konkrétabban fogalmazott, mint a Take Shelter esetében, remélve, hogy bár csökken a szimbólumok ereje, az egyértelműsítéssel nyer. A megfejtést nem bízza a közönségre, végül mindent – amennyire lehetséges – megindokol. Az nem biztos, hogy mindenkinek jó, hogy a természetfeletti magyarázatot nyer, de a felnövés meséjét bárki a maga elképzelései szerint értelmezheti. Jó eséllyel a kamaszok többet megéreznek ebből a remek filmből, mint a toposzaikba belekopott felnőttek.

DVD
Pro Video
Kritika (3,5)
hirdetés



Michal Shannon top 5
2013 - Az acélember
2012 – The Iceman
2012 – Mud
2011 – Take Shelter
2008 – A szabadság útjai

vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor